A Judaizmuson belül is vannak reformok? Olyan értelemben hogy a Talmud azt tanítja például hogy aki nem zsidó az nem nevetetik embernek. Élnek még ezek a vallási tézisek? Van esetleg itt is liberálisabb ágazat?

Szerintem ha olyan fantasztikus szinten vagy képben a zsidó vallással kapcsolatban, hogy itt kell kérdéseket feltenned arról, hogy egyáltalán milyen ágai vannak, akkor talán arról se kéne ilyen nagy magabiztossággal kijelentéseket tenni, hogy (szerinted) mik vannak a Talmudban...

Amúgy mivel a zsidó vallás egyik alapja az, hogy a zsidó vallás csak a zsidó nép számára az egyetlen követendô vallás, a többieknek meg elég kb. szimplán erkölcsösnek élni, hogy igaz embernek számítsanak, ezért mondjuk pont a zsidóság volt az, ahol nem is volt szükség reformokra meg ökumenizmusra ahhoz, hogy a más vallásúakat ne pokolra jutó eltévedetteknek tekintsék...

:) Szerintem se.

"A Judaizmuson belül is vannak reformok?"

IGEN.

A régi zsidók sokáig igyekeztek minél inkább elkülönülni a "pogányoktól", vagyis attól a nem zsidó közösségtõl, melyben éltek.

Ebben indult meg változás a 18. század második felében és kezdõdött meg a zsidók asszimilációja. ennek egy megnyilvánulása pl Magyarországon, hogy 1848 január esején megjelent az elsõ magyar nyelvû zsidó vallási naptár. ( Korábban ilyesmi elképzelhetetlen volt, vagy héberül, vagy jiddisül, ami a kelet-európai zsidók beszélt nyelve volt, a németnek egy régebi nyelvjárása mintegy 10%-nyi héber eredetû, 10%-nyi egyéb eredetû szóval.

Azután kialakult számos irányzat, melyek abban különböznek egymástól, hogy a vallási törvényeket szigorúbban, vagy megengedõbben értelmezik.

Így az egyik fõ irány világszerte az ortodoxia, amely szigorúbb, de ennek is van nagyon sok irányzata, az megengedõbbet Magyarországon neológnak, nyugaton "konzervatív mozgalomnak" nevezik.

Azért a mayarországi neológ sem annyira megengedõ, csak az imarendben néhány zsoltárt nem mondanak és a zsinagógában megengedik, sõt ajánlják az orgonát, ami az ortodoxiában elképzelhetetlen.

A nyugati "konzervatív mozgalom" egyes rabbijai pl a szombathoz szükséges dolgokhoz megengdik az elektromosság használatát, vagy pl, amerikában élõ gyerekét felhíhatja telefonon. ( Ez különben azért tilos, mert az elektromosság bekapcsolását a hayományos értelmesés tûzgyújtásnak tekinti, amit Szombaton a Tóra kimondottan megtiltott. )

Végül vannak egész modrn irányzatok, egyik a "reform", másik a "progreszív" és egy teljesen laza "humanisztikus". Errõl keveset tudok, a másik kettõben pl akár nõ is lehet rabbi.

A hogyományos irányzatokban ez azért elképzelhetetlen, mert a nõk az idõhöz kötött kötelességek alól fel vannak mentve, kivéve a szombati gyertygyíjtást, ami kötelességük ( így pl zsinagógába sem kell járniuk, megtehetik, de nem elvárás ).

A felmentés magyarázata nyilvánvaló: a kisbabát egyáltalán nem érdekli, hogy mamának mikor kellene imádkozni, vagy egyebet, õ csak éhes, vagy épp tisztába kell tenni.

"a Talmud azt tanítja például hogy aki nem zsidó az nem nevetetik embernek."

A Talmud ilyet NEM tanít. A Talmud rabbik vitáját tartalmazza a Tórában illetve Bibila többi könyveiben levõ tanítások értelmezésérõl, arról hogy ezeket hogyan kell alkalmazni az élet legkülönbözõbb terüetein, legkülönbözõbb helyzetekben.

Minthogy vita, minden vélemény mellett megtalálható az ellenvélemény soxor jifejezetten az ellenkezõje a megelõzõnek ( mindig a "forrás" megjelölésével, vagyis megnevezi a rabbit, aki azt mondta )

Ha van is benne ilyesmi, biztos, hogy rögtön utána, vagy a következõ oldalo, esetleg már megelõzõen ott van, hogy de bizony, az is, hogy mire alapozza.

Ehhez még, hogy nem minden kisebb vitát zár le, nem mindenütt van egy végleges álláspont és még ha van is, nem minden ilyenrõl írja, hogy "hakakha", vagyis vallási törvény.

Persze ,hogy van.

Először is. Ilyen jellegű "vallási tézis" nincs a zsidóságban. Max. a Luzsénszkyéknek (Der Talmudjude fordítója) és az ehhez hasonló borult elméjű személyeknek ,akik természetesen nem zsidók.

"Liberális ágazat":

Én a humanisztikus irányzathoz tartozok ,amit a 3-as is megemlített.

Minket tartanak a "legliberálisabb" irányzatnak ,legalábbis az U.S.Á-ban.

Itt meg kell jegyeznem ,hogy a "liberális" szót itt nem a politikai liberalizmusra kell érteni -amit én egyébként el is ítélek-.

Hanem a szabadgondolkodásra -szó szerint-. Mivel nálunk nem a hiten van a hangsúly ,hanem a kultúrán,identitáson.

#3:

"Errõl keveset tudok, a másik kettõben pl akár nõ is lehet rabbi."

Nálunk is lehetnek a nők rabbik.

Am a reform és a progresszív az pont ugyan az ,csak más néven (az UK-ban nevezik még őket "liberal jews"-nek). Szerintem te a rekonstrukcionistákra gondoltál. Ez az irányzat -akár csak a konzervatív- a reform és az ortodoxia között van ,de mégis inkább a reform felé "hajlik" -ellenkezőleg a konzervatívokkal-.

Ui: Szerintem mindent leírtam ,csak nem felejtettem el valamit. :DD

Üdv!