Most mitévő legyek?
A szüleim mindig is maximalistának akartak nevelni, mert elvileg megvan hozzá az adottságom. Apám egész általánosban mindig kitűnő lett, ezt várja el tőlem is.
Idén három tantárgyból állok négyesre, a többiből ötösre, de azt mondja, hogy ha nem leszek kitűnő év végén, akkor nem mehetek nyári táborba. Na, nekem ez a tábor azért lenne nagyon fontos, mert itt láthatnám talán utoljára a barátomat, aki jövőre tök más suliba megy, és valszeg a tanulás miatt a szüleim megtiltják hogy év közben hétvégéken találkozzunk.
Apám azt mondta, hogy megtalálja azokat, amik fontosak nekem, és elveszi őket, mert a mostani tanulmányi eredményem neki nem megfelelő. Már elvette a telefonomat, a könyveimet, a laptopomat, a barátnőimmel nem találkozhatok, úgy érzem hogy túl sokat vár el tőlem, és hiába akarja minden számomra fontos dolgomat elvenni, nem tudom kihozni magam mindenből ötösre.
A társasági életem már így is romokban, nekem csak a barátom van, meg egy barátnőm, a többiek utálnak. Az utóbbi egy évben az összes eddigi barátnőmet elvesztettem, mert nem volt időm rájuk. Kivéve egyet, aki még most is kiáll mellettem.
De ha még jobban tanulni kezdenék, a mostaninál is jobban, az már 100%-ban rovására menne minden szabadidőmnek. Viszont és nem akarok kocka lenni, élni szeretném az életemet, de ezt nem hagyják. Sokszor már sírva alszom el, vannak dühös kirohanásaim, hangulatingadozásom is van, és nagyon túlterheltnek érzem magam, túl sokat várnak el tőlem.
Mit tegyek? Hogyan tudnám megérteni magam a szüleimmel? Hogyan tudnék még jobb teljesítményt elérni a tanulásnál?
Már kezdem elveszteni a reményemet, kérlek adjatok tanácsot...
14/L
Ez nagyon szomorú. De az még szomorúbb hogy ez ellen te nem tudsz semmit tenni. Ha a szüleid ilyenek, őket nem lehet meggyőzni pusztán a te szavaiddal. Az egyetlen megoldás szerintem ami még hasznos lehet(a szavaidból úgy vettem ki hogy nyolcadikos vagy) hogy amég van időd szólsz az osztályfőnöködnek hogy ezt te már nem bírod idegekkel és akkor ő biztos hogy intézkedik. De az fontos hogy mondj el neki mindent hogy sírva alszol el meg hogy már barátod alig van stb. tehát mindent mert ha ő ennek a tudatában van akkor ezt vissza mondja a szüleidnek akiket meg talán meghat és kicsit visszább vesznek. Bár ez nem garantált. Már bocsi hogy ezt mondom de az ilyen fogyatékos szülők akik ennyire túlterhelik a gyereküket hogy már ilyen fokon nem tudnak élni azok nagyon kevés százaléka fog vissza venni. Sőt ennél még rosszabb lesz hisz most jön a középiskola, onnan pedig az olvasottak alapján, még tüsszenteni sem lesz időd annyit kell majd tanulnod. Szóval mindenképpen szólj az osztályfőnöködnek vagy valamelyik olyan rokonodnak aki közel áll hozzád, de mondom nagyon fontos hogy mindent elmondj neki.
Remélem tudtam segíteni. Kérlek írd meg ha valami változás történt mert kíváncsi vagyok rá. :)
Szia :) Ne csüggedj, légy erős :) Én az ajánlom hogy beszélj a szüleiddel erről. Sajnos sok szülő rá akarja eröltetni az akaratát a gyermekére, ami rövid távon be is jön, de hosszú távon nem kifizetődő. Mondd el nekik, hogy nem szeretnél csak azért tanulni hogy jutalmat kapj, nem vagy egy kiskutya. Az én szüleim is próbáltak így ,,motiválni'' de egy idő után rájöttek.
Amit az előző is mondott, egy tanárral is beszélhetsz vagy az osztályfőnököddel, sokszor nem is hinnéd higy milyen jófejek a felnőttek :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!