Mentális betegséggel, munkaképtelenül szerintetek van értelme élni?
27 éves vagyok.Gyerekkorom óta több mentális betegségem van,ami a szorongással köthető össze.Ezeknek erős fizikai tünetei vannak.
Elkezdtem egy főiskolát,de a vége felé abbahagytam,mert egyre nagyobb volt a végénél a nyomás,féltem,hogy elbukom,és évek óta halogatom a befejezését,mert félek és szégyellem is magam miatta.
Kb 3 éve már teljesen elszigetelve élek,elment a fiatalságom,nem éltem semmit,és egyre jobban szorongok a korom miatt is,hogy egyre öregebb leszek,illetve,hogy a szüleim is egyre öregebbnek lesznek.Hogy teher leszek,vagy ha már nem lesznek hogyan fogok tudni élni,ilyen erős fizikai szenvedéssel,amire rákényszerít az élet.
Eddig,amíg itthon voltam sportoltam,lefoglaltam magam,de egyre jobban győz a tudat alattim,egyre többször gyötör álmatlanság és gyakran betegszem meg,aminek szerintem a depresszióhoz lehet köze.
Azt látom magam körül,hogy az egészséges embereknek is baromi nehéz,és teljesen kilátástalannak látom a jövőt.
És ezen az aktuális politikai helyzet sem javít...
Hát ha csak sírsz, hogy minden rossz és nem teszel semmit, akkor persze, hogy nem is változik semmi.
Nekem ez a Rejtő idézet ki van rakva egy cetlin. Ha megakadok, csak ránézek.
“Bámulatos, hogy milyen sokáig tart bármit véghezvinni, amin nem dolgozik az ember."
Szerintem meg a pszichiáter közhely és te vagy barom :D
Akárkinek akármi baja van, egyből szaladjon pszichiáterhez. Szerintem ez nevetséges. Az ember képtelen saját magát rendbe hozni? Na nehogy már.
Sajnos ez nagyon bonyolult.
Próbálkoztam már gyógyulással,de ez mind belőlem fakad.
Nem részletezném itt most,hogy milyen betegségeim vannak,de nagyon nehéz velük élni.A fizikai létszükségleteimet nehezíti meg.
Főiskolán is rengeteget görcsöltem egy egyszerű zh miatt.VOlt,hogy ki is figuráztak miatta,hogy "Nézzétek már,már megint pánikol"
Nehezen viselem a nyomást,és ennek fizikai tünetei vannak.
Ráadásul félek az emberektől.Mindig az jár a fejemben,hogy mit gondolnak rólam,stb.
Mindenhová a legjobb ember kell.Ez a teljesítménykényszer,versenyhelyzet teljesen megfeszít.
Szerintem ezek genetikailag kódolt dolgok,és maxmimum enyhíthetőek,de megszűnni soha nem fognak teljesen.
Sőt,ahogy egyre idősödtem egyre durvábbak lettek a tünetei,ahogy felfogtam "miről is szól az élet".
A testvéremnek is hasonló gondjai vannak,de nála kicsit enyhébbek,ő csak egyszerűen pánikbeteg.Gyerekkorában rengeteget csúfolták mert,vörös volt az eredeti hajszíne,és volt olyan is,hogy ezért belekötöttek az utcán....
Sajnos sokan nem értik meg,hogy ez nem egy fizikai betegség.
Nem úgy működik,hogy fáj a fejem és beveszek egy gyógyszert és elmúlik.
Ez az alap természetem.A genetika viszont még gyerekcipőben jár.Nem tudnak örökletes tulajdonságokat megváltoztatni.
Maximum enyhíteni a tüneteket.
Nekem is mondták már olyanok,akik tök egészségesek,hogy AKARAT kell.
Hát,akkor mutassák meg.Csak az a baj,hogy nekik semmi bajuk.
Nem nézem le a pszichiátrerek vagy pszichológusokat,de ők nem tudnak az ember bőrére bele bújni.
Tehát a bajt ők nem tudják kezelni csak kívülről.Nem kézzel fogható a betegség.
Még egy vese vagy szívbeteg személyt ugyanúgy kell kezelni,és kézzel fogható a dolog.
A mentális betegségek viszont nem.Ezért is sokkal nehezebb ezekkel együtt élni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!