Pontosan mi az a sztoicizmus?

Amennyire én a sztoicizmust ismerem és amennyire emlékszem rá, két főbb része osztható:

1) Valóság elfogadása, azaz légy tisztában azzal hogy milyen a világ, illetve hogy mi áll a hatalmadban és mi nem.

Arról hogy milyen a világ, a sztoikus úgy tartja hogy a negatív érzelmi reakciók (de esetleg a pozitívak is ilyenek lehetnek) abból fakadnak hogy nem érted a világot. Mindenkinek van egy elképzelése a világról és mikor csalódik vagy dühös lesz az abból fakad hogy világképe téves, nem egyezik a valósággal. Ezért düh helyett meg kell érteni hogy miben tévedtél és amennyiben nem változtathatsz a dolgon, akkor meg kell tanulni elfogadni azt. Például nem változtathatsz egy gyógyíthatatlan betegségen, mások ostobaságán vagy rosszindulatán.

Azzal kapcsolatban hogy mi áll hatalmadban leginkább annyit jelent hogy csak a saját érzéseid felett van lehetőséged uralkodni, szinte minden más (pénz, ház, házaspár, karrier stb.) felett nincs teljes hatalmad, mivel nem csak tőled függ e dolgok alakulása. Tehát lehet hogy te mindent megteszel a sikerért, de rajtad kívülálló vagy előre nem látható okok miatt még sem jársz sikerrel. Vagy lehet hogy egy szörnyű esemény felkavar. De nem kell hogy felülj az érzelmi hullámvasútra, csak is kizárólag tőled függ hogy hagyod-e hogy elragadjon az érzelem és befolyásolja a döntésedet vagy elfogadod ami történt és lenyugszol. És ezután nyugodt lelkiállapotban döntesz. Erre különféle elmegyakorlatok vannak, pl. hogy képzeld el azokat a dolgokat amik elviselhetetlenek számodra és tanuld meg ezeknek a lehetőségét elfogadni. Vagy élj pár napig rossz körülmények között hogy értékelni tudd azt amit az élet nyújt számodra, vedd észre hogy lehetne sokkal rosszabb is és örülhetsz hogy neked legalább ennyi jutott, még ha esetleg csak átmenetileg is.

A sztoikus nem hasonlítja magát másokhoz és nem hagyja hogy mások véleménye befolyásolja. Van is erre egy mondásuk, hogy nem örülnél ha valaki kisajátítaná a testedet, akkor miért hagyod hogy valaki az agyadat (ész és érzelmek) kisajátítsa?

A sztoikus se nem visszahúzódó se nem partiarc, erre kb annyi útmutató van hogy éld az életedet úgy ahogy számodra jó, örülj a barátaidnak, sikereidnek stb., de készülj fel rá hogy bármikor elveszítheted őket.

A második rész pedig morális iránymutatás, hisznek abban hogy Logos teremtette a világot és a világ működése logikus. Minden faj rendelkezik valami különleges képességgel, de az ember az egyetlen aki gondolkozásával emelkedik ki a többi közül, ezért saját magunkkal szemben bűn ha nem észérvek alapján élünk. Ugyanakkor toleranciára és megértésre int, arra hogy segítsünk másokon elvégre senki sem tökéletes, tehát a megértés és a segítség is elkél a világon.

Egyébként ahogy látom manapság leginkább az első rész miatt keresik a sztoicizmust az emberek és bár sokan tartják magukat a morális részhez is, az egyébként jó részét kitevő, már elavult világképet modernebbekkel helyettesítik, legyen az bármilyen mai vallás vagy ateizmus.

A neten találhatsz angol nyelvű sztoikus fórumokat, magyart még nem láttam. Van pl. a reddit-en is, bár mi az ami nincs a reddit-en. :)

Ezek alapján gondolom értékelik a tudományt mint a világ megismerésének logikus módszerét, a többi esetében meg nem tudok róla hogy véleményük lenne. Legfeljebb annyi jut még eszembe hogy fontosnak tartják hogy ne hagyd hogy az érzelmek uralják az életedet, tehát mai szemmel pl. ne legyél netfüggő mert e jó érzéssel eltöltő cselekedettel, ami egyébként teljesen felesleges, a valódi, cselekvő életedet pazarlod el.

Ismerkedésként szerintem elég jók Ryan Holiday újabb, sztoizmussal foglalkozó könyvei, amiknek a többsége magyarul is megjelent. Sok szemelvénnyel jól bemutatják a sztoizmus lényegét és válogatást adnak a főbb gondolatokból, persze ezek szerkesztett válogatások, a szerkesztő ízlése szerint, a ma emberének érdekelődéséhez igazítva.

Ha igazán meg akarod ismerni, akkor az eredeti műveket érdemes elolvasni, valószínűleg a többségük szintén elérhető magyarul.

#1 elég jól összefoglalta. csak annyit pontosítanék, hogy a netfüggőség példát egy kicsit pontatlannak érzem.

a sztoikusoknak szerintem a nettel, mint közvetítő médiummal ugyanúgy semmi gondjuk nem lenne ma, mint a ahogyan a könyvekkel sem volt soha senkinek - pedig biztosan voltak, akik azt is túlzásba vitték olykor.

pl. ha a netet tanulásra, kommunikációra, információ szerzésre, munkára, kaja rendelésre, zenehallgatásra, sztoikus irodalom tanulmányozásra használod, akkor az egyáltalán nem függőség még akkor sem, ha technikailag 0-24 a netet használod valamilyen formában (ami ma már egyre gyakrabb, mint az ellenkezője, mivel a net ma már ugyanolyan közmű, mint az áram, vízvezeték és a telefon).

magáról a függőségről viszont konkrétan írtak a sztoikusok többen is. mivel ők a tudatosságot, saját döntésen alapuló, valós érdekeid szerinti cselekedetet hirdették, azzal volt gondjuk, ha valami más uralkodik rajtad és elhomályosítja a döntéseidet.

szóval ha jól használod a netet és nem függő vagy, az szerintem oké szerintük is, de ha függő vagy, kényszeresen nézed a lájkokat, posztokat, kommenteket, másra se tudsz gondolni, mint hogy jött-e üzenet, azt problémának látják, mert az irányít téged és nem te azt.

Seneca azt írta, hogy "Mutass bárkit, aki nem rabszolga; egyik a szex rabszolgája, a másik a pénzé, egy másik ambícióké; mind rabszolgája reménynek és félelemnek. Mutathatnék egy férfit, aki konzul volt és az 'idős kis asszonyának' rabszolgája, egy milliomost, aki egy munkás kislány rabszolgája. És nincs útálatosabb az önként vállalt rabszolgaságnál." (fordítás tőlem angolból)