Az állatorvosok között egyre több a nő. Jól van ez így?
A mi állatorvosunk kb. 6 hónapos terhesen is dolgozott még marha nagy hassal, utána már nem találkoztam vele, nem tudom pontosan meddig maradt munkában.
Azóta még nem jött vissza, más dolgozik helyette, szóval nem hiszem h gondot okozna neki h GYES-en van otthon. Aztán később meg ugyanúgy beosztja az idejét mint minden más dolgozó anya, a rendelőnek fix a nyitvatartása.
Már ne is haragudj, de te mit feltételezel a nőkről? Azért, mert valszeg a környezetedben sok az elkényeztetett, műkörmös, nyafka maca, attól még nem kellene általánosítani és ráhúzni az összes nőre a kialakult véleményedet, előítéleteidet.
Valszeg, azok a nők, akik jelentkeznek az állatorvosira, és végig is csinálják az egész képzést, rendelkeznek annyi intelligenciával, ésszel és elhivatottsággal, hogy végiggondolják mivel is jár egy állatorvosi munka.
A felelőtlenség, lustaság és butaság meg nem csupán a nők kizárólagos tulajdonsága. A pasik között is épp elég tohonya, felelőtlen IQ-negatív van, akik a "muszáj"-ra pont úgy reagálnak, mint a hasonszőrű nőnemű társaik.
Kedves utolsó! Középkori mentalitás, konyha, gyerek! :)
Húú, ez igen! A te gyerekednek, ha van egyáltalán, akkor megmondhatod, hogy mi legyen? Én nem és nem is akarom, igaz te ezt sugallod. Ami bennem megfogalmazódott: éjszaka, fagyok, egyedül, hó, órák a pajtában, nyugtalan állatok, rúgás, harapás, fáradtság...megenged, hogy féltsem?
Nem csak vidéki állatorvos van.
Akit én írtam pl. belvárosban dolgozik csak cicákkal/kutyákkal/nyuszikkal foglalkozik, rendelési idő végén veszi a kabátját és megy haza.
De olyan állatorvos is van, aki bizonyos területre specializálódik, pl. hüllőkre és csak azzal foglalkozik. Ott azért elég ritka hogy vasárnap hajnalban rohanni kelljen miatta:)
De trópusi állatokkal foglalkozó állatorvost is ismerek, neki fix rendelési ideje sincs, előre időpontra lehet csak hozzá menni, szóval nála jobban senki nem tudja beosztani az idejét, akkor fogad "beteget" amikor épp van hely a naptárában.
Hááát, sztem a témával kapcsolatos tapasztalatom kevésbé hiányos. Nem csupán hallottam róluk, vagy láttam messziről őket, de még igénybe is vettem nem egy, hanem több - női/ffi vegyesen(!) - állatorvos segítségét, szolgáltatását.
Viszont, mint ahogy az a kezdő kérdésedből hogy-hogynem de nem derült ki: tehát van egy kamasz(?) lányod.
Aki 1.) az utalásaid alapján eddig nem igazán jeleskedhetett szerinted a kitartásban, szorgalomban (?), komolyságban ... És ezért nem veszed komolyan az elgondolását, hogy állatorvos legyen, mert múló szeszélynek véled?
Vagy 2.) inkább attól félsz, hogy tényleg meg tudja csinálni és nem a szülői/ótársadalmi elvárásoknak "megfelelően" NŐIES szakmát választ magának?
Vagy 3.) beteges szegény, aprócska termetű, gyenge egészségű, akit a széltől is óvni kell?
Ha ezek egyike sem áll fenn, de amennyiben komolyan szereti az állatokat, komoly elhivatottsága van erre a pályára nézve, és ez a munka a jövőben boldoggá és elégedetté tenné, akkor sztem egy szülőnek inkább támogatnia kellene a gyerekét a megvalósításban, mintsem mindenféle idejétmúlt nemi sztereotípia miatt megpróbálni eltántorítani tőle.
Ugyanis mint ahogy fentebb is írták, ma már haladt annyit a világ, hogy egy állatorvos nem csupán ellő tehenekhez, begyulladt patájú igáslovakhoz és férges sertésekhez kelljen éjnek évadján, a dermesztő hidegben rohannia.
A gazdaságoknak általában saját állatorvosuk, a vidéki embereknek pedig egyre kevesebb nagytestű haszonállatuk van. A kutya-macska-kisállat gyógyítás viszont kicsit sem annyira megterhelő, embertpróbáló, mint akár egy sima körzeti orvosé.
Gondold csak el, akkor is ennyire aggódnál, ha a lányod 'ember'orvos akarna lenni? Pedig azok tényleg a belüket dolgozzák ki.
Ami miatt tényleg "aggódni" lehet, az az sztem, hogy a gyerek valóban helyesen látja-e saját magát, az elhivatottságát, az akaraterejét, a tudását, tulajdonságait. Hogy reális-e az elképzelése, a munkáról és a magáról kialakított képe, hogy ezt a hivatást választotta.
És itt kicsit sem az a döntő, hogy milyen nemű. Nem az a fontos, hogy lesz-e családja v. sem. Az a lényeges, és abban kell segíteni neki, hogy tisztán lásson mielőtt megteszi a lépéseket az áhított célja felé.
Egyébként - amennyiben az anyagiak nem okoznak gondot - akkor sem dől össze a világ, ha fél, max. egy év egyetem után leesik neki a tantusz, hogy mégsem ezt akarja.
Ismerősöm fia van pont ebben a cipőben, nyáron különbözetizett, mert ahol kezdett, az az egyetem nagyon nem jött be neki. Pedig gimi alatt végig oda készült. Most mégis egy új, más szakmába fog belevágni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!