Mi a véleményetek az alábbi írásról?

Szerintem ez teljesen jogos gondolat. A matematika a természet értelmének a lüktetőpontja.

Imádom a matematikát!

Annyiban egyetértek, hogy a matematikának csak az EGYIK aspektusa a természet BIZONYOS folyamatainak leírása.

Aki ezt írta, annak fogalma sincs a matekról, valószínűleg csak a számokig, 3 dimenzióig és pár képletig, egyenletig jutott. Csípem, mikor valaki olyanról nyilatkozik leszólva azt, amiről kevés fogalma van. Ez amolyan önigazolás-féleség, hogy egy homályos, ködös, igazolhatatlan hitvilágot, esetleg valami ezotériát meg tudjon indokolni. Főleg, mert ezek mind önellentmondásban szenvednek, és nem bizonyíthatóak. Az ilyen embereknek különösen "sz4rul esik", ha van valami egzakt (nem pedig exakt).

Ha tanult volna csoportelméletet, komplex függvénytant, vagy csak a végtelen számosságok többféle változatát, neadjisten többdimenziós geometriát, meg sok más magasabb matekot, akkor nem írna ilyet.

Ilyen értelemben a matematika SOKKAL mélyebb gondolatokat tartalmaz mint pusztán a természet leírása. A matematika önmagában szép rendszereket, gondolatmeneteket, elveket tartalmaz, aminek semmi köze semmilyen valódi természethez.

Szerintem a matematika az emberi agy lényegi működését tükrözi. Nekem a legjobb példa a csoportelmélet, ami vajmi kevés axiómából egy hatalmas, összefüggő, organikus elméletrendszert hoz létre. Ehhez nem kell semmilyen anyagi valóság, önmagában szép.

Kb. ennyi...

Az idézet nyilván egy bölcsész vagy művész lelkű embertől származik.

Annyiban igaza van, hogy a világ, vagy ha úgy tetszik, természet, több, mint amit matematikával le tudunk írni. Mert kétségtelen, hogy egy festőt, szobrászt vagy zeneszerzőt nem a természet matematikai szabályossága ihleti meg, amikor ilyen témájú művet alkot. És a művészet élvezői sem ezt keresik a művekben. És valóban, a matematikával az anyagi oksági folyamatokat tudjuk csak leírni, nem az előbb említett dolgokat.

Tehát én fizikusként nagyjából egyetértek vele - tartalmilag. Ugyanis a megfogalmazás némileg azt sugallja, mintha a matematikának ez a csupán materialisztikus érvényességi köre alábbvalóbb, silányabb dolog volna, mint az a "magasztos", másik féle értelmezés. Holott egyszerűen csak másra való, illetve az, aki érti és szereti a matematikát, nem hiszem, hogy tagadná, hogy annak is megvan a maga esztétikája, ahogy egy műalkotásnak is. Csak egy erre nem fogékony ember ezt sosem fogja tudni megérteni, míg egy matematikus minden további nélkül élvezheti a művészeteket is.