Általánosban nem találtam meg a barátságot, reménykedtem, hogy talán középsuliban jó lesz, de itt sem akadtam a megfelelő emberre, sőt akivel beszélgetek, még néha idegesítőnek is találom. Nem értem ezt, mit tegyek?

Kb én is ugyan így vagyok ezzel.Igaz körülöttem vannak, de általában nem tudok belemélyedni a beszélgetésekben

Én is ugyanígy voltam, középsuliban. Vigyázz, mert, ha nincs melletted egy barát sem, akkor ha rádszállnak egyes "intelligens" osztálytársak, akkor védtelenebb vagy velük szemben, mint amikor beletartozol egy jó kis csapatba! Középiskolában alakulnak ki az alapvető szociális viszonyulások, ha kizárod magad a közösségből, akkor utána már nagyon nehezen fogsz barátságokat kialakítani! Ezeket tapasztalatból írom, (rajtam már csak pszichiáter tudott segíteni beilleszkedni 22 éves koromban, mára már vannak barátaim, akikkel rendszeresen összejárunk, hidd el jó dolog.:D) Nekem Asperger-szindrómám van, ennek az egyik jellegzetes sajátossága, hogy bár nagyon vágysz barátokra, mégsem vagy képes közeledni, néha tényleg úgy éreztem, mintha nem is lennék ember. Ha minden igyekezeted ellenére sem sikerül kapcsolatokat teremtened, én javaslok egy jó pszichológust, ha szükséges átirányít egy pszichiáterhez. A szakember úgy tereli majd a beszélgetéseiteket, hogy ennek hatására nyitottabb leszel az emberek iránt. Ne rémülj meg a segítségkéréstől, meglátod megéri majd:), sok sikert!:D