Mi a véleményetek erről a könyvrészletről?
Kezdő író vagyok, kiskorom óta nagyon szeretek írni, egyszerűen imádom! Ez az első komolyabb könyvem, és szeretném ha véleményeznétek. Rossz és jó kritikát is várok, nem sértődöm meg, minden tanács jól jön! Remélem tetszik majd!:) 14/L
"Mindent megmutatott, a város minden rejtekhelyét ismerte, megmutatta, hogyan élte túl idáig. Csak hallgattam, és hallgattam. Megtanított néhány dologra, megtanította a túlélést. Vele maradtam, tudni akartam, amit ő. Mindent meg akartam érteni, de egy két megválaszolatlan kérdésem még így is maradt, amire ez a kislány sem tudta a választ. Úgy tűnt kezd megbízni bennem, de még mindig tartott tőlem, nem merte elárulni a nevét, azt mondta, hogy a név egy gyengeség, és ha van neved, akkor a rossz akaróid könnyen megtalálnak. Nem tudom, honnan vette ezt, de olyan bölcsnek tűnt, mintha nem is egy kislány lenne, mintha csak egy bölcs öregember meséjét hallgatnám, a fejembe vésődött minden egyes szava. Minden, amire megtanított benne maradt a fejemben, mintha minden dolognak a működését értené, olyan voltam, mint egy kisgyerek, alig vártam már, hogy meséljen. Minden nap valami új dolgot mutatott nekem. Minden napomat, érdekessé tette, megnevetett, amikor teljesen elveszettnek éreztem magam. Meséltem neki az életemről, hogy ki voltam, hogy ki lettem. Elmeséltem neki az egész életemet, sok könnyel járt, de kiadtam magamból minden fájdalmat, ez a kislány pedig elnyelte, megszüntette mintha soha nem lett volna. Megszabadított a fájdalomtól, újra képes voltam igazán nevetni, és örülni. Nem érdekelt hol vagyok, az csak felületesség, csak az, hogy jól érezzem magam, úgy fogtam fel, mint egy felfedező utat. Végre kinyílt a szemem és minden gyönyörűbbnek tűnt, kezdtem minden gyönyörű helyet, és dolgot észrevenni magam körül, amit eddig a fájdalom beszürkített. Felálltam és fellélegeztem, a napba néztem és azt mondtam, nem érdekel, olyan szabadnak éreztem magam, mint még soha. Nem függtem senkitől, csak én voltam és ez a felfedezésre váró, gyönyörű hely. Nem éreztem idegennek, sem ismeretlennek, egyre közelebb állt a szívemhez. Bárki is hozott ide, csak is köszönettel tartozom neki, az lehet, hogy rosszat akart számomra, de a terve meghiúsult, mert ennél jobb helyen nem is lehetnék. Higgyen, amit csak akar, higgye csak azt, hogy rossz nekem itt, nem érdekel, ha ettől jól érzi magát, akkor csak nyugodtan. Biztos vagyok benne, hogy az a lány kérte, hogy hozzanak ide, akiről azt hittem, hogy a legjobb barátom, és ebben csak az fáj, hogy megbíztam benne, mindent elmondtam neki, az összes titkomat. Becsapott, és itt hagyott szenvedni, azt hiszi olyan rossz nekem itt, azt hiszi, szenvedek. Nagyot téved, itt a legjobb nekem, itt vagyok önmagam, és csak is ez számít, semmi más."
első olvasásra eléggé értelmetlen és zavaros. kicsit nem összefüggő számomra, talán ha az előzményeket ismerném, jobban tetszene.
van benne pár helyesírási hiba, szóismétlés is akad, és azért még eléggé látszik rajtad a kor, és, hogy még kezdő vagy.
én személy szerint szeretem a zavaros kezdéseket egy történetben, ahol maga a főszereplő sem érti, hogy mi történik vele, itt viszont a narrátor ismeri a helyzetet, és bevallom, kicsit idegesít, hogy nem avat be a dologba, és úgy beszél, mintha mi már mindent értenénk. lehet, hogy ez volt a célod, lehet, hogy nem, nem tudom.
van mit még fejlődni, nem mondom, nekem is, és tetszik azért, hogy nem egy lejárt gimis történetet hoztál.
ó, és ebbe nem akarok belekötni komolyabban, de kicsit unalmas nekem ez a részlet/kezdés, főleg, hogy alig tudunk valamit.
ebből még korán sem lesz könyv, de ha megírod, akkor büszke leszel magadra, mert írtál egy regényt :)
Hajrá!
14/L
Köszönöm, hogy véleményezted!:)
Csak, hogy világos legyen, hogy keletkezett ez a szituáció, leírom, hogy mi van a köny elején.
Egy lányról szól, Sasha-ról. Egy napon megismerkedik, egy lánnyal, aki a nevét soha nem mondja meg, de beleviszi minden rosszba. A jegyei romlanak, a szülei egyre csalódottabbak. Egy nap a veszekedés elfajul, és kimond egy szót, amit már soha nem fog tudni visszaszívni. Egyre rosszabb a kapcsolata a szüleivel, a szemükben csak a csalódottságot és a fájdalmat látja, amit az a szó okozott. Úgy dönt, hogy nem akar több fájdalmat okozni nekik, elszökik. Nehéz volt a búcsú, a biztonságot nyújtó otthontól, de végül elszakad tőle örökre, és csak egy könnycseppet hagy ott emlékül. A lánnyal Hawaii-ra mennek, egy hatalmas gyönyörű házba, a tengerparton. A dolgok nem is alakulhatnának jobban, hatalmas bulit szerveznek, ahova rengetegen eljönnek. A zene csak úgy visz magával, nem is érezhetnéd magad jobban, de egy hívás és összetörik minden, a fájdalom beterít mindent, összeomlik a világod. Sasha egy hívást kapott a nővérétől, egyy fájdalmas hívást, aminek ő az oka, a szülei elindultak Hawaii-ra, de egy végzetes pillanat és nincsenek. Sasha a bulikba menekül, eltemeti magában a fájdalmat, soha nem engedi ki, csak bent tartja, ami megmérgezi az egész életét. Egy nap egy vitorlás hajón vannak, néhány barátjukkal, de valaki leüti és mikor felébred, egy Brazíliai kórházban találja magát. Teljesen kétségbeesik, nincs hová mennie, nincs pénze, nincs étele, semmije. Egy kislány segít neki, elfeledteti vele a fájdalmat és megmutatja, hogy szép is lehet valami, amit még nem ismersz.
Ennyi lenne, ezt történt, persze a könyvben sokkal részletesebben. Bocsánat, biztos lesz benne helyesírási hiba, de gyorsan írtam.
Remélem így érthetőbb ez a részlet!:)
Várok még véleményeket!! Légyszi írjatok.
Mondjuk egy kicsit elszomorítottál, előző. Minden nap írok, este 10-től éjjel 2-ig. Szívemet, lelkemet beleadom, és kicsit elkesírtett, hogy azt írtad nem lesz belőle könyv. Lehet, hogy nem pontosan ezt, de valami ilyesmit. Több ismerősöm elolvasta és azt mondták, hogy nekik nagyon tetszik, de persze elfogadom a kritikádat, lehet, hogy igazad van.
Az alapsztoriddal csak annyi a baj, hogy nagyon könnyen el lehet hibázni, s nagyon könnyen becsúszhat egy nagy logikai bukfenc, mivel csavaros, és ha nem adsz tökéletes választ a "miért?"-ekre, akkor bukik az egész. Ezzel azt akarom mondani, hogy a sztorit nézve nagyon könnyen átcsúshatsz egy mesebeli, valótlan hangulatba - persze valaki épp ezt akarja elérni, amivel semmi gond sincs ha direkt ilyenre akarod. De feltételezem te nem akarsz elrugaszkodni a valóságtól, szóval nagyon jól le kell írnod, hogy mit miért tett a lány, tényleg el tud-e szökni, stb.
Sok szerencsét, és ha bármi kérdésed van, véleményt kérsz, én szivesen segítek, mert így mind a ketten fejlődhetünk :D
Szia,szerintem nagyon,de nagyon sok a szóismétlés. Rengeteg mondatodban írod azt hogy mindig vagy mintha.
Használj helyette más szót,vagy csak hagyd ki belőle,mert nem MINDIG kell az oda. :) Pl.:Mindent megmutatott, a város minden rejtekhelyét ismerte, megmutatta, hogyan élte túl idáig. Csak ebben a háromszorosan összetett mondatban kétszer használod a minden és a megmutat szavak. Írj sokat,csak figyelj erre. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!