Hogy tetszik életem első regénye? Várom az őszinte véleményeket! Az első fejezet lent.
első fejezet
Doktor úr, mostanában egyre többször fáj a fejem. Most is itt ülök önnel a szobában, mégis azt érzem, hogy forróság vesz körül és én olthatatlan tűzzel elégek. Ugyanazt álmodom mindennap.
Meséljen az álmáról Jared- nézett rá érdeklődően az orvos.
Nem is tudom. Csak ülök a díványomon, közben valami szól a tévében, de csak az jár a fejemben, amit előző éjszaka álmodtam. Elszenderedem, fél álomba merülök, hamar lecsukom a szemem. Egy kietlen helyen találom magam. Körbe nézek, és a bűvölet kertjében vagyok, ahol csak egy fa áll. Közelebb lépek, fürkészem, méregetem. Arra várok, hogy valaki megtaláljon. Kiszabadítson a félhomály börtönéből, hogy megszólítson egy hang. A tűző nap melege szinte felperzseli a bőrömet, átjárja a melegség kéjes érzése. Észreveszem, hogy a levelek vörös színben játszanak a fán. Tudja, az a vadító vörös szín, beborítja a leveleket, a szerteágazó terebélyes ágakon. Apró libabőrök futnak végig bőröm barázdáin és esnek csapdába. Minden porcikám beleremeg. Az idő nem telik. Képzelje el, hogy az egyetlen fa is mozdulatlanná válik. Behunyom a szemem. Nem hallok mást csak a saját lélegzetem. De akkor hirtelen sötétség ereszkedik le az égről. le. Az éjfekete szín körülvesz és elvarázsol mindent. A fa, a levelek változnak. Úgy érzem, mindjárt kővé dermedek. A levelek megbolondulva csak zuhannak a mélybe. Szívem zilál. Levegőért kapkodok. Ez az érzés szinte belém mar. Nem ereszt. Észreveszek valamit. Árnyak, amik suttognak nekem. Köröznek körülöttem. Teljesen közel merészkednek hozzám.
Hogy néznek ki?- vágott közbe a doktor, aki közben szorongatta a kezében lévő szemüvegét.
Nem volt formájuk. Csak úgy vannak… Aki látja őket, megbabonázza és nem felejti el soha. Fekete felhők gyülekeznek az égen. Összetömörülve, egy szempillantás alatt viharrá kovácsolódnak össze. Akár egy hadsereg, akik eljöttek megvívni a harcot az ellenség ellen. Menekülni szeretnék, amikor meghallok egy hangot, egy zörejt, egy reccsenést, egészen közelről. Ahogy közelebb lépek egyre élesebben közeledik felém. Egy elfojtott sikoly, sírás apró megszakításokkal. Már teljesen közel vagyok hozzá, amikor látom, hogy egy gyermek az. Rám néz, és én hirtelen felriadok. A párnám sarkát szorítom, és nem tudok visszatérni a valóságba, mert annyira magával ragad, felemelő és titokzatos. A pólóm vizes. Ránézek az órára. Hajnali fél kettő. Az ablakon a faágak kopogtatnak. Kipp-kopp, jelzik, hogy ideje aludnom tovább. Mégis álomba ringat valami édes érzés. Akkor újra megjelenik ő.
-Ki? Kiről beszél? A gyermekről?- faggatta tovább az orvos.
- Egy nő jelenik meg. Ne kérdezze, nem tudom ki ő.
-Le tudná nekem írni őt? Mi a legfontosabb, amit el tudna mondani róla?- elővett egy tollat és egy papírt és neki látott jegyzetelni.
Neki vannak a legizgatóbb ajkai, amit valaha láttam. Játszik velem… Megjelenik, majd eltűnik.
Csak nem feszült emiatt? Úgy érzem, izgatottá válik, amikor erről a titokzatos nőről beszél.
Valóban-válaszolt Jared majd folytatta. Várom az éjszakát. Tudni akarom, ki ő… Tegnap is megjelent. Csak ott állt egy fürdőszobában a kád mellett. Soha nem láttam még azt a helyet előtte. Csak ott állt, egy vörös ruhában, vörös rúzzsal a száján. Ha látott valaha olyan gyönyörű hosszú fürtöket, mint az övé. Akár, mintha katalógusból rendelte volna az ember. A bőre, üde bársonyosnak látszott. Meg akartam érinteni, de ő nem engedte. Nem engedett magához közel. Mintha tetszett volna neki, hogy figyelem, le sem veszem róla a szemem. Észre sem vettem a mágia körében, hogy oda lépett hozzám. Nem tudtam szabadulni, gyengének éreztem mindenem. Forróság vett körül mindent. A lány arca, tüzes piros pozsgássá vált a meleg gőztől, amit a fürdő vize árasztott szét. Csak mosolygott, és szemeivel végigmét és végig szótlan volt. Majd intett nekem, hogy menjek közelebb. Óvatosan, lassan közelebb merészkedtem. Már teljesen közel álltam hozzá. De ő csak állt mellettem, szája szélét harapdálta és hirtelen mozdulattal selymes combját átfonta az enyéimmel. Ekkor azt hittem, hogy történik valami, de nem szabadult meg a ruháitól. Megpróbáltam megérinteni a nyakát, ami védtelen volt. Mire ő kacéros játékkal hosszú kifestett körmeit végig húzta bőrömön, szinte a húsomba hasítva. Kirázott a hideg. Teljesen beleborzongtam. A gerincvelőmig hatolt kínzásának sorozata. A fürdőszobában nem láttam mást csak a szétáramló féktelen gőzt, miközben a kádban megtelt a víz. A lány szótlanul kinyitotta az ablakot. Le sem tudtam venni a szemem a kicsúcsosodó melleiről, ami az ablakon beszökött hidegtől megkeményedett. A fülében lévő kerek fülbevalót ringatta a szél, egymással táncot jártak. A víz egyre lassabban csobogott a csapból, hőmérséklete megérett rá, hogy a lány birtokba adja a testét és elmerüljön a víz mélységeiben. Hatalma van felettem. Valami érthetetlen erő ösztönöz, hogy, meghódítsam. Szenvedélyt és veszélyt érzek minden mozdulatában, vágyakozó pillantásában. Egyszerre pillantottunk a vízzel teli kádra. Bazsalyogva néztem a lányra, hosszasan a szemeibe. Elvesztem benne, kék szemei rám meredtek. Megfogta az ajtó kilincsét majd kilépett rajta. Miközben hallgatóztam, éreztem egy izgató, kellemes női illatot, ami az ajtó fogasán lévő pulóveréből beszökött a fürdőszobába. Míg ő kint telefonált, addig a fürdővize zavarossá vált. Újra, valami érthetetlen erő kerített hatalmába. Idegen arcokat láttam a víz tetején lebegni, de nem tudom felidézni, mert elmosódtak. Akartak valamit. Tudom, őrültségnek hangzik, de valami megfogott bennük. A víz színe is vörössé változott, akár az egész álmom. Olyan volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!