Honann tudjam, hogy tényleg szeret e? Vagy most mit csináljak?

> Van egy barátom, és tudom, hogy szeret meg minden..de írkál más lányoknak

Már elnézést, de a kettő miért lenne ellentétben egymással? A szerelem nem helyettesíti a baráti kapcsolatokat. Az embernek meg vannak barátai a saját, meg az ellenkező nemből is. Sőt a baráti kapcsolatok felszámolása hosszútávon a párkapcsolat rovására megy. Mert miről tudnátok beszélgetni, ha mindent együtt csináltok? Kellenek külső ingerek, amik új gondolatokat, témákat, új szemléletet hozhatnak be egy kapcsolatba. A hosszútávú párkapcsolatnak alapja, hogy legyen külön és másokkal töltött idő.

> azt mondja mindig hogy nem fog többet írkálni lányoknak olyanokat.

Itt a kérdés, hogy mit jelent az, hogy „olyanokat”. De akárhogy is, ha ezt a te követelésedre, nyomásodra teszi, azzal hosszútávon csak te jársz rosszul, ez rád fog visszaütni.

A szeretetet nem kikövetelni, kikényszeríteni kell, hanem kiérdemelni. Az meg ott kezdődik, hogy nem nyomod el a másikat, nem élsz vissza a szeretetével, nem kényszeríted olyan dologra, amit nem önszántából tesz meg, azaz nem birtokként kezeled a másikat.

Persze ha a másik ennek ellenére nem szeret, az más kérdés. De akkor is kizárólag a te döntésed, hogy ennek ellenére maradsz-e mellette, rá áldozod-e a szeretetedet, figyelmedet, vagy sem. Ha igen, akkor ez a te vállalásod. Ha nem, az is tiszta sor. De ezt a kérdést fel kell tenned magadnak és egyértelmű választ kell adnod magadnak rá.

> Szakítsak vele

Ez így ebben a formában azért kissé ellentmondásos lenne. Ez kicsit olyan, mintha azért dobnád ki mondjuk a pénztárcádat a kukába, mert félsz, hogy elveszíted. Valóban az elvesztésétől félsz, vagy csak a bizonytalanságtól? Valóban szereted, vagy csak egy olyan elképzelt, vágyott álomképet szeretsz, ami valójában nem létezik?

Mindenesetre ha szakítasz vele, szakíts azért, mert nem érzed boldognak magad, és nem akarsz ennél a kapcsolatnál maradni, szeretnél találni egy olyan társat, aki valóban társ, akiben megbízhatsz, aki valóban szeret, és te is szeretni tudod. De ha ez a belátás már megszületik, akkor nem fogsz bánkódni rajta sokat, és vállalni fogod ennek a döntésednek a következményeit.

Igen, tudom, hogy kívülről könnyű „pofázni”, megélni, és úgy tisztán látni a helyzetet jóval nehezebb. Szóval nem azt akarom írni, hogy könnyű helyzetben vagy, de talán sikerült olyat is leírnom, ami segítségül szolgálhat.