Jézus híres ember?

> Jézus egy vallási mitológiai alak (ezt a megfogalmazást valahol neten találták), és nem bizonyított a létezése.

Ez így nem tényszerű. Ahogy te is írtad, Jézus – mint ember – létezése eléggé biztosra vehető. A kérdés valóban inkább úgy merül fel, hogy a valóban élt Jézus egyezik-e azzal a Jézussal, aki a Bibliában szerepel. Jézus egy egyszerű ember volt, némi bölcsességgel, amit esetleg később túl is értékeltek, egy Isten szavait, akaratát közvetítő próféta volt-e, ahogy az iszlám tartja, vagy valóban az Isten fia volt, aki megváltotta az emberiséget? Ez a kérdés, és nem az, hogy élt-e akkortájt egy ember, akit Jézusnak hívtak. Élt. És bármit is gondolunk róla, ettől még ő az a Jézus.

Olyan ez, mint Mátyás király. Kétségtelenül létező személy volt. De valószínű nem volt annyira igazságos, nem járta álruhában az országot, nem volt neki csillagszemű juhásza. De ettől még élő ember volt, és híres, hiszen közismert mind a mai napig. Tehát Jézust elvitatni olyan lenne, mint Mátyás királyt, vagy akár bármelyik történelmi személyt elvitatni, mert valószínű nincs olyan történelmi személy, akit pontosan úgy ismernénk, ahogy valóban élt, ne valamiféle szűrőn, tükrön át látnánk, ne lenne a történéseiben, jellemében olyan vonás, amit csak mi vetítünk rá, vagy éppen felejtettünk el róla.

> A másik ellenérv, hogy Jézust nem illik egy ország-város játékba beleírni, meg hogy ő nem mondaná ezt magáról

Nézzük a kategóriát: híres + ember.

Híres? Szerintem ezt nehéz lenne megtámadni.

Ember? Akármennyire elfogadunk minden teológiai aspektust, ezek ellenére Jézus emberként élt a földön. Vannak az életének, tulajdonságainak olyan aspektusai, amik nem emberik – a fogantatása, a csodatételei –, de alapvetően mégis emberi módon született, emberként nőtt fel, emberként élt közöttünk, legtöbbször megkülönböztethetetlen módon bármelyik embertől. Emberi módon szenvedett a keresztfán, és emberként meg is halt. Oké, hogy a halálát legyőzve visszatért, de már nem emberként. Az emberi létezése valóban meghalt a keresztfán. Sőt ez nem csak egyfajta értelmezés, hanem nagyon fontos pont. Teológiai szempontból azért volt képes magára vállalni az emberiség – mondjuk úgy – „karmáját”, vagy bűnét, mert emberként osztozott ebben a sorsban.

Tehát Jézus ember (is) volt, híres is volt, tehát belefér a híres ember fogalmába.

> És nem vérre megy a játék, csak zavar, hogy ezt 3 emberből egy sem fogadná el, és nem fogadják el az érvelésemet.

Azért azt meg el kell fogadni, hogy egy játékban – ha a szabályok nem egzaktak –, alapvetően a többség határozza meg, hogy mit tart szabályosnak és mit nem.

Nos nézzük :

"Jézus – mint ember – létezése eléggé biztosra vehető"

Egyszóval nem biztos ugye?

Ki és hol állította ezt 100%-ra?

Nem nem értek veled egyet a Mátyás király hasonlatodba.Ott a tulajdonságairól,szokásairól vitatkoznak azonban a létezése megkérdőjelezhetetlen!

De például egy atesita embernek nem fogod megmagyarázni,hogy Jézus létezett hiszen ezt ki állítja?

A keresztény egyház?

A két történelmi személy ilyen szempontú összehasonliítása nem korrekt és nem helytálló.

Hasfelmetsző Jack híres személy?

Superman híres személy?

Pókember híres személy?

Goofy híres személy?

Mindegyik híres? Igen

Ember? Háááát Hasfelmetsző tuti az volt.

Szerintem a vallás nem fér bele ebbe a játékba mondj és gondolj bármit is erről.

mondhatta volna mondjuk Jáksó Lászlót is és nincs gond ugye?

Jáksó László

Jókai Mór

József Attila

Joe Cocker

Joko Ono

Szóval szerintem nem nem helyes a válaszod!

Én nem fogadnám el.

> Egyszóval nem biztos ugye?

Biztosak akkor lennénk, ha lenne egy időgépünk, és visszautaznánk a múltba.

> De például egy atesita embernek nem fogod megmagyarázni,hogy Jézus létezett hiszen ezt ki állítja?

Én magam sem vagyok hívő. De mindenesetre Jézusról szól néhány evangélium, és itt nem csak a négy kanonikus evangéliumra gondolok, hanem apokrifnak minősített írások is vannak. Közvetett módon vannak nem keresztény forrásból származó iratok is, Jézus feltételezett halála után alig 60-100 évvel vannak római feljegyzéseink. Tehát Jézusra – ha fiktív személynek feltételezzük – már akkor voltak tanok, feljegyzések, mikor még azért esélyes volt, hogy él ember, aki ott volt, ott járt, könnyedén cáfolhatta volna a leírtakat.

Szóval van egy kvázi előzmények nélküli induló vallás, ami kevesebb, mint 100 évvel ezelőttre datál egy személyt. Én – és a történészek is így vannak vele – valószínűtlennek tartom, hogy egy tucat ember összeült, és kitalált egy nem létező személyt, részletesen kidolgozva annak élettörténetét, és bár tudták, hogy ők találták ki a személyt, a vallást, képesek voltak az életüket is adni érte. Inkább valószínű, hogy valóban volt egy Jézus névre hallgató tanító, és a vallást megalapító un. apostolok valóban az ő követői voltak, valóban hittek abban, hogy Jézus Isten fia, vagy mindenesetre Isten közvetítője. Hogy Jézus valójában mi volt, az természetesen hit kérdése. Vannak teóriák, mely szerint olyan gondolkodó ember volt, aki más – keleti – filozófiákon, vallásokon nevelkedve olyan bölcsesség birtokába jutott, amit továbbadva valóban sokak láttak bele Isteni bölcsességet. Lehet, hogy maga is hitt abban, hogy Isten szószólója, vagy fia.

Azt is hozzá kell tenni, hogy szintén korabeli leírások alapján abban a korban ott egy afféle vallási forradalom zajlott le. Sokféle próféta, tanító, csodatevő létezett, akik több-kevesebb követőt tudhattak magukévá. Hogy ebből a kereszténység maradt meg végül, az egy dolog. Miért ne lehetett volna Jézus is egy ilyen tanító, ateista és némileg cinikus megfogalmazásban egy önjelölt próféta? Most nem akarok senkit sem a hitében megsérteni, csak azt akarom leírni, hogy ateista szemmel nézve Jézus – mint ember – létezését nem szükséges megkérdőjelezni, a birtokunkban lévő információk alapján eléggé esélyes a létezése. (Hangsúlyozom, Jézusról mint emberről, tanítóról beszélek, és nem Jézusról, Isten fiáról.)

Szóval valóban nem 100%-osak a bizonyítékok a létezésére, de a leglogikusabb az, ha valóban elfogadjuk, valahonnan a kereszténység mégis csak egy ember világképéből, tanításaiból – még ha az módosult, torzult, vagy kibővített módon is – indult ki.

> Mivel Jézus és Isten egyek, így ez bőven belefér a monoteizmusba.

Ez a logikátlan egy kicsit a kereszténységben első blikkre. Jézus és Jahve egy és ugyanaz az entitás volt mikor Jézus még élt? Ha igen, akkor az Isten skizofrén, hiszen Jézus imádkozott, szólt az Atyához. Ha különböző entitások, akkor meg nem egy és ugyanaz Jahve és Jézus.

Oké, azt lehet mondani, hogy Jézus, miután meghalt, feltámadott, *utána* Istennel egy lényegű lett, de amíg élt, amíg emberként élt, addig különbözött Istentől, a fia volt, ha úgy tetszik az emberi személyiségjegyei, tulajdonságai mellett rendelkezett isteni tulajdonságok egy csoportjával is, de nem volt azonos Istennel, nem *az* Isten volt, és nem *egy* isten volt. Tehát ugyanúgy volt Isten fia, mint egy ember közülünk. Két halmaz – Isten és ember – metszete, tehát ergo része mindkét halmaznak.