Ha gondolatban létre tudom hozni a számomra tökéletes világot, akkor minek az igazi?

Mert álomvilágban élni annyira jó,és annyira rossz visszalépni a valóságba...csakhogy muszály...ma már dolgozni /tanulni kell ,és ezt nem lehet álmodozva.

Van egy tanácsom.Alakítsd ki magadnak a való életedet álommá...vagyis vidd véghez az álmaidat..biztosan vannak...

én most arról álmodozok,hogy népszerű énekesnő leszek,mint pl rihanna,akit mindenki ismer...a hangom az tök jó,meg hát megyek megasztárba is :))

És a népszerűség kéne még,mert ost eléggé nem vagyok az...

ha ezek beteljesülnének,álomvilág lenne számomra a valóság...

én így fogom fel a dolgot :))

Te számítasz, nem az illúzió. A nyitott szemmel tapasztalható illúziók közt alkalmad nyílik a fejlődésre, ha tényleg figyelsz. Aztán ha már nem elsődleges a fejlődés, akkor alkotó szakaszodba léphetsz, ami ismét itt, a közös álomterünkben lehetséges.

Írhattam volna a szavak felét idézőjelben, vésd az észbe: az egész csak metafora (!!!;)

Dettó ugyanabban a csónakban evezünk

Én például ha rendbehoznám a testemet minden mást el tudnék érni ! De komolyan ,ezt tudom, mert igy volt tavaly is :-DD

Csak arra nem tudom rászánni magam, hogy keljek fel a hájas fenekemről és mozgassam meg az úszógumimat, meg amúgy a csokis süti is elég fincsi

HA sikerül elindulnod a valós életben, szólj nekem is ! xD

A tökéletes világban nincs súrlódás és közegellenállás. Minden változás kicsi, csak első rendben kell őket figyelembe venni. Az optikai rendszerek hengerszimmetrikusak, alkalmazható a paraxiális közelítés, az elektronok szoros kötésű közelítése esetén elég csak az első átfedési integrált figyelembe venni.

Minden vákuumban van és tökéletesen gömb alakú.

jahm, és az összes függvény tetszőlegesen sokszor folytonosan deriválható