Miért van nagyon sok szántőföldön kihagyva egy kis, pártíz méteres darab a művelésből?

Tudtommal általában természetvédelmi vonatkozása van.

"Szigeteket" amire gondolsz itt ritkán látok; Pest megyében túrázok, járkálok.

Ha sávot hagynak ki, annak lehet zöldfolyosó szerepe, amelyen az erdei állatok átjuthatnak egyik erdőtagból a másikba, ezek az Országos Ökológiai hálózat részét képezhetik. Szántó közvetlen szélén sem ritkaság, hogy hagyjanak egy kb 1 méteres területet, amit nem aratnak le, nem művelnek meg (Nemzeti park és természetvédelmi szakik javaslatára). Rengeteg rovar és egyéb állatfaj van, ami ezeken az 1 méteres, de hosszú sávon találnak maguknak élőhelyet, szántóföld és erdő határán.

Lehet még szélfogó szerepe is. Egy vékony erdősáv is megvédheti a tarlót attól, hogy a szél elfújja a termőföldet a tetejéről, szárazság idején.

A "szigetek" csak tipp, de lehet hogy vizenyős, mélyebben fekvő területet, kunhalmot, földvárat, sziklás területet takarnak, amit megművelni nem szabad, vagy nem lenne értelme. Ha pedig nem, akkor szintén természetvédelmi vonatkozás miatt:

"A szántókon általában intenzív gazdálkodás folyik. Ez ma többnyire azt jelenti, hogy a gazdálkodó törekszik “tisztán”, gyommentesen tartani a földjét: úgynevezett monokultúrát tart fenn. Általában egyféle vetemény kerül a talajba; a talajt szántják, átforgatják. A megjelenõ “gyomnövényeket”, kisemlõsöket, rovarokat kártevõnek tekintik és vegyszerekkel vagy mechanikus módszerekkel (kézi-, gépi kapa) küzdenek ellenük. A kímélõ gazdálkodás azonban azt kívánja meg, hogy az ember még a szántóföldön és egyéb intenzív gazdálkodású területeken (pl: málnások, szedresek, zöldséges vetemények...) is figyeljen arra, hogy csekély “anyagi kár” mellett fajoknak, életközösségeknek adjon otthont."