Ha egy 11 éves kitöltött egy 17 évesnek való iq tesztet a mensa.hu -n és az IQ -ja 121 lett az jó?

per pillanat viszonylag magas, de ebben a korban még elég ingadozó (nem véletlen, hogy a teszt csak 17 év fölött mond valamit)

hogy ez a (jelenlegi) eredmény jó-e neki, azt döntse el ő (hogy jó-e neked, azt meg döntsd el te :-)

nem lehet belőle kiszámolni, sőt azt sem, hogy 17 éves korában mennyi lesz

(pl. a már említett ingadozás miatt sem)

a testmagassághoz hasonlóan IQ-ban is nyugodtan "előzgethetik" egymást a gyerekek ezekben az években – ő is kerülhet még bárhova a következő években az "IQ-tornasorban". :-)

(persze az azért egy jó adottság, hogy jelenleg "okos" a gyerek, nyilván ki lehet ezt használni jól is, anélkül, hogy "zsenit" akarna valaki nevelni... annak meg ne tulajdoníts nagy jelentőséget, hogy 110 vagy 121 vagy 127 vagy 175, egy gyerekről ilyen mérés nélkül is lehet azért sejteni, hogy eszes-e :-)

ezt a szorzást-osztást felejtsd el, ilyen alapon gyököt vonni is lehetne, vagy akármit.

(tudom, hogy eredetileg, gyerekek mérésére mentális kor per biológiai kor volt a képlet, de ezt vétek összekeverni a felnőttek mérésre szánt tesztek módszereivel, vagy legalábbis nem vezet semmilyen értelmes eredményre. – bár kétségtelenül jól hangzik az eredménye :-)

"ezt a szorzást-osztást felejtsd el, ilyen alapon gyököt vonni is lehetne, vagy akármit."

BringaManó, te egyáltalán végigolvastad a válaszomat?

”Ha mindenképpen akarsz valami konkrét számot, akkor 17*121/11=187, DE EZ ABSZOLÚT NEM AZT JELENTI, HOGY AZ IQ-JA VALÓBAN 187.”

Már az első mondatból kiderül, hogy ez a módszer nem ad semmilyen pontos eredményt, csak, mint ahogy említettem, mégis kap egy konkrét számot, ha már mindenáron akarna, de ez tulajdonképpen nem mond sokat.

"tudom, hogy eredetileg, gyerekek mérésére mentális kor per biológiai kor volt a képlet, de ezt vétek összekeverni a felnőttek mérésre szánt tesztek módszereivel”

Ezért írtam, hogy azért annyit mondhat, hogy az IQ-ja könnyen lehet, hogy 160 feletti. Ha pont 100-at ért volna el, akkor a gyerekek mérésénél használt módszer „teljesen” korrekt lenne: 17/11*100=155, tehát ha 21 IQ ponttal kevesebbet ért volna el, már akkor is 155-ös IQ-ra következtethetnénk, így azért nem egy irreális becslés azt mondani, hogy az illető IQ-ja nagy valószínűséggel (tehát még csak nem is biztos) 160 feletti.

Végigolvastam.

Vagyis nem mond semmit. Semmi értelme. Akkor is "kap konkrét számot", ha megszorozza kettővel... Félrevezeted, ha azt mondod, hogy állítson aránypárt, még akkro is, ha odaírod, hogy "nem azt jelenti", mert mégis azt a látszatot kelted, hogy van valami kis értelme annak a számításnak, amelynek pedig nincsen.

Na, ezzel a „»teljesen« korrekt” 155-tal zavarba hoztál. Az mitől lenne teljesen korrekt? Lehet, hogy én nem értem, hogy mit akarsz mondani. A 155-nek ugyanúgy semmi alapja, mint a 187-nek vagy a 160 felettinek. Továbbra is azt mondom, hogy itt ne számoljunk aránypárral, mert sehova sem vezet.

Abban lehet, hogy igazad van, hogy esetleg félrevezető is lehet, bár szerintem, aki értelmes, és tisztában van a képességeivel, azt nem vezeti félre, de az nem igaz, hogy semmi értelme. Valóban nem így szokták meghatározni az IQ-t, ezért kérdéses is, hogy mennyit mond, de azért, amit leírtam, annyit valóban leszűrhet.

„Na, ezzel a „»teljesen« korrekt” 155-tal zavarba hoztál.”

A gyerekeknél használt módszer a mentális kor/biológiai kor. Ha 100-as IQ-t ér el valaki 11 évesen egy 17 évesekre kalibrált IQ teszten, akkor mentális kora éppen 17 év, tehát 17/11*100=155. Ennek igaznak kell lennie, hiszen ez az alapja a gyerekek IQ számításának. Innen nem nagy gondolat, hogy ha valaki 100-nál több pontot ér el, akkor 155-nél magasabb az IQ-ja, ha kevesebbet, akkor pedig alacsonyabb 155-nél. Azt nem lehet pontosan megmondani, hogy mennyivel, de azért arra következtethetünk, hogyha sokkal több, mint 100, akkor valószínűleg 155-nél sokkal több az IQ-ja, míg ha csak éppenhogy több mint száz, akkor csak éppenhogy lesz több 155-nél. 21 IQ-pont nem kevés, így megkockáztattam, hogy 160-nál is több jön ki eredményül. Azért írtam 160-hoz viszonyítva, mert ez az a határ, ami fölött nem lehet hitelesen mérni az IQ-t.

És azért írtam le, hogy 187 mert teljesen mindegy, hogy valakinek 161 vagy épp 187 az IQ-ja, nincs nagy különbség a kettő között, és ha esetleg 161 az IQ-ja, de azt hiszi, hogy 187, akkor sem fogja ez befolyásolni az életét se pozitívan, se negatívan. Ráadásul akinek az IQ-ja 160 feletti, az általában tisztában van az értelmi képességeivel, tehát nem erre az eredményre fogja alapozni az életét.

A másik ok, amiért mégis leírtam a becslésem, mert az én példámon igaznak bizonyult a becslés, hiszen az alapján 175-ös IQ-m is lehetne (ami 12-vel rosszabb a 187-nél), és a tesztek azt bizonyítják, hogy még az én IQ-m is 160 feletti, tehát ugyanezen logika mentén a magasabb IQ eredmények is könnyen lehetnek 160 feletti eredmények. De a magam esetében sosem gondoltam, hogy az én IQ-m tényleg 175 lenne, csak azt, hogy elég magas, és láss csodát kiderült, hogy tényleg. (Megjegyzem, hogy végülis az is lehet, hogy mondjuk „csak” 140 volt az IQ-m 13 évesen és azóta nőt meg 160 fölé, de valószínűbb, hogy azóta mindig 160 felett maradt.)