Milyen szép szerelmes Idézetek vannak?

Vagyok, mint megszegendő kenyered,

Mint színt adó tüzed, s mint tiszta csermely,

Ki holtadig kísér utad hű társaként.

Yves Bonnefoy

Miként a tiszta űrben a világok,

lebeg keringve bennem a hiányod.

József Attila

Fa leszek, ha fának vagy virága.

Ha harmat vagy: én virág leszek.

Harmat leszek, ha te napsugár vagy...

Csak, hogy lényink egyesüljenek.

Petőfi Sándor

Ne hidd, hogy hiányzol csak jó lenne, ha itt lennél. Ne hidd,

hogy szeretIek csak több vagy az életemnél.

Ne hidd, hogy féltelek, csak aggódom Érted,

hisz nélküled semmit sem ér az életem!

"Leszállt azt est, csendes a táj

Nem tudok aludni, mert valami fáj,

Valami fáj, gyötörnek a vágyak

Annyira szeretnék ott lenni Nálad!!!"

Jó volna érezni ahogy

csókol a szád

jo volna érezni bőröd illatát

de csak fekszem az ágyamon

és a csöndet hallgatom

s könnyek folynak végig

szomorú arcomon.

Utoljára láttalak akkor,

Mikor átment rajtad a traktor.

Én föléd hajoltam akkor,

És visszatolatott a traktor.

"Szeretlek téged, mint virslit a kutya,

Ha mással látlak megüt a guta.

Beléd estem, mint ló a gödörbe,

S miattad könnyezem a felmosó vödörbe.

Szerelmünk olyan, mint egy nagy moslékos dézsa,

Melyben te úgy úszkálsz, mint egy varangyos béka.

Szerethetem-e két dülledt szemedet?

Szerethetem-e két hatalmas füledet?

Szerethetem-e orrodnak két likát,

Melyen egy autóbusz röhögve gurulna át?

Ha kovács lennék, rád ütnék,

Ha méh lennék, mézet gyűjtenék neked eleségül,

Ha marha lennék, hozzád mennék feleségül."

"Szeretem a fejed, mely sötét, üres és kopog,

Szeretem a szíved, mely naponta csak egyszer dobog.

Szeretlek téged, mint kecske a kést,

Mint marha a kiszáradt vetést.

Szeretem a hajad, mely hosszú és nedves,

Cérnavékony nyakad, mely örökké retkes.

Szeretem a lábad könnyfakasztó szagát,

Melytől a görény is feldobja a talpát.

Szeretem az orrod, mitől nem tudsz legelni,

Melyet ha meghalsz, külön kell temetni.

Folyik érted könnyem, mint a megáradt patak,

Kérlek: az első fára kösd fel magad!

Ha méhecske volnék mézet gyűjtenék eleségül,

Ha marha volnék hozzád mennék feleségül.

Nevem a bélyeg alatt, a bélyeg a postán maradt,

Csókollak százszor, de nem most majd máskor,

Csókollak össze-vissza, ha nem tetszik küld vissza!!"

Ha könnycsepp lennél, sosem sírnék, nehogy elveszítselek.

Mikor rád gondolok, megremeg a lelkem, ilyenkor úgy érzem,

bilincsben a testem. Mindig itt vagy velem, mégis oly távol,

csak én tudom, hogy mennyire hiányzol

Ha van egy szív, mely érted dobban, szeresd őt mindenkinél jobban.

Mert ki tudja, lesz-e idő,

mikor fáj a szíved érte, de már késő.

Reggel nem eszek, mert hiányzol! Délben nem eszek,

mert hiányzol! Este nem alszok, mert éhes vagyok!

Fázom, testem hideg és reszketek. Vágyom rád,

vágyom az érintésedet.

Csak te hiányzol és az ölelés, melytől más

lesz a reszketés. Remélem, hogy gyorsan ideérsz.

Biztosan fájhat már a lábad, mert egész nap a fejemben jártál!

Üres az ágy és nem jön az álom, nem szól

a zene hiába várom, üvölt a csend és,

hallgat az élet, rám tör az érzés: SzeretIek Téged!