Az akinek személyiségzavarai vannak például hogy nagyon kevés önbizalma van valakinek, vagy hogy az illetőnek elég agresszív a természete, az szimplán csak hülye, vagy van valami más pszichológiai oka?

A személyiségzavar egy konkrét diagnózis-csoport, ezért óvatosan használjuk, ha lehet. Akkor használják, ha a teljes személyiségszerkezet okán az emberünk életvitele egy vagy több téren jelentős mértékben károsodik. A nagyon kevés önbizalom, vagy agresszívabb természet még nem tartozik igen, bár kialakulhat személyiségzavar hátterén is. Nem érdemes betegségnek tekinteni, ami még nem betegség.

Maga a személyiségzavar egy védekező jellegű személyiség-berendezkedés. Konkrét célja, hogy megvédje az embert abban a korai környezetben (anya, család, közösség) amiben csecsemőként felnevelkedett. Előfordulhat pl., hogy a korai környezet bántalmazó volt, ezért az ember nem mer kiállni magáért. Mert megszokta, hogy elverik érte (pl. azok a helyzetek, amikor a paciensnek nagyon alacsony az önbizama). De az is lehet, hogy a szülők elérhetetlenek voltak, ami egy másokra utalt csecsemőnek elég fájdalmas tapasztalat. Lehet, hogy a gyerek csak rosszalkodással tudott bármennyi figyelmet is kicsikarni a környezetéből. Ennek továbbfejlődött formájában felnőttként lehet pl. túl agresszív is. Akárhogy is, ezek a zavarok mindig a túlélést (fizikai vagy lélektani) biztosították a múltban. De miután ezek csecsemőkorban elkezdenek rögzülni, nagyon nehéz átírni őket később. Amint megszűnik a gyerekkori környezet, amihez alkalmazkodni kellett a túlélés érdekében, a rendszer nem tud működést váltani. Akkor is fenntartja pl. az agressziót, ha arra már semmi szükség (pl. amúgy szerető családja is lehetne a már felnőtt rosszaságnak). De hangsúlyozom, attól még, hogy pl. valakinek alacsony az önbecslése, semmiképp sem jelenti, hogy bármilyen zavarban szenvedne.