Ha a maffiózók drogból és cigiből élnek azt hogyan tudják pénzre váltani?

Ahhoz, hogy legyen mit csempészni, először is elő kell állítani vagy be kell szerezni a terméket. Az illegális dohánybizniszben utazó nagykutyák, azaz a feketepiac vagyonos szereplői legtöbbször illegális gyárat működtetnek. Csak így tudnak ipari mennyiségű cigit előállíttatni, ami már milliárdos hasznot hoz nekik, bőven fedezve a gépekre vagy éppen a szállítmányozásra fordított több tíz- vagy százmillió forintos befektetésüket. Az EU-ba csempészett cigik egy része ilyen, elsősorban kínai, fehérorosz, szerb, ukrán illegális gyárakban készül, de már fedeztek fel Szolnokon és Környe mellett is ilyen üzemeket.

A szolnoki gyárat románok irányították (magyar segédlettel), az üzemben egy komplett fermentáló és cigarettagyártó gépsor működött, a pénzügyőrök tavaly novemberben csaptak le a telephelyre. Az ott készített dohányt Moldáviában forgalmazták, legalábbis erre utalt, hogy 363 ezer hamis moldáv zárjegyet is lefoglaltak ugyanott a hatóságok. A román főnök nem kispályázott: ha nem buktak volna le, akkor csak az elcsalt jövedéki adón több mint félmilliárd forintot bukott volna a magyar állam.

Néhány hónappal a szolnoki gyár leleplezése előtt egy környei telepen ütöttek rajta a pénzügyőrök, ahol két komplett gyártósort és egy csomagoló gépsort találtak. Ez sem magyar banda volt: a berendezéseket Szlovákiából hozták kamionnal, ukrán sofőrrel, bolgár megrendelővel. Kiderült, hogy a környei gépekkel és fémklisékkel gyártották a brit Imperial Tobacco termékeit, Superkings, Classic és Regal márkájú cigiket, de előkerültek Vouge és L&M klisék is.

Magyarországra leginkább Ukrajna felől csempésznek cigit, hiszen míg nálunk egy doboz prémiumkategóriás dohánytermék ára 800-1000 forint között van, Ukrajnában csak 250-300 forint – mondta a NAV szóvivője. Még nagyobbat kaszálnak a feketézők akkor, ha az árut továbbviszik például Nagy-Britanniába. Ott már ugyanaz a doboz cigaretta 1500 forintnak megfelelő fontba kerül.

Az illegális dohánybiznisz nagykutyái nemcsak előállítják a csempészcigit, de a szállításról is gondoskodnak. Sokszor legálisan működő szállítmányozó cégeiken keresztül juttatják át a határokon az árut (kamionokon, teherautókon), ám ez egyre rizikósabb, mivel ezeket a szállítmányokat sokszor röntgenezik a határon. De a bűnöző, főleg ha gazdag, nem adja fel egykönnyen, kreatív megoldásokban gondolkozik. Például egy csúcstechnológiával felszerelt csempészalagutat építtet. Tavaly egy csaknem 800 méter hosszú csempészalagutat fedeztek fel Ukrajna és Szlovákia határán, Ungvár közelében. A sínpályával, csillékkel és elektromos vezetékekkel ellátott, 90 centi átmérőjű föld alatti járaton becslések szerint több tízezer karton cigit csempészhettek át, míg le nem fülelték azt a hatóságok.

Egy, a cigarettacsempészetet közelről ismerő forrásunk szerint a röntgenezés bevezetése óta vagy a nagyon merész megoldások (például a csempészalagút) működnek, vagy az, hogy kisebb tételekben (például autók csomagtartójában) juttatják át a határokon az árut.

A keményebb bűnözők pedig a zöldhatárt választják a csempészésre. Ez ugyan rizikósabb, de nagyobb tételeket is lehet szállítani, például a vízen, csónakokban. „Ezek a srácok nem ijednek meg a saját árnyékuktól, fegyvereik vannak, a helyiek pedig be vannak szarva tőlük, ezért inkább becsukják a szemüket” – mesélte a csempészekről a forrásunk, aki tudott olyan esetről, amikor a Tiszán kenuzó civileket rémisztgették halálra a bűnözők, csak azért, mert rosszkor voltak rossz helyen. Nemcsak a civilekkel szemben ilyen bátrak a csempészek. Idén márciusban rendőrökre és NAV-osokra támadtak rá a Tiszán, a járőrök csak figyelmeztető lövésekkel tudták megfékezni őket, de a csempészeknek így is sikerült elmenekülniük.

A kis tételben csempészett cigikre leggyakrabban autókba rejtve bukkannak rá a vámosok. A csempészek általában visszapillantó tükörbe, autórádióba, akkumulátorokba, motorblokkba teszik be az árut, vagy a személyes holmik közé (üdítőitalba, savanyúságba, kenyérbe, tortába, gyerekülésbe, gyermekjátékba rejtve), de előfordul, hogy a ruhájukba (szoknya alá elrejtve, magas talpú cipőben, testre felragasztva).

Ha a csempészmódszerekben van is különbség, egyvalami közös: az árut vagy terítik Magyarországon, vagy különféle depókban gyűjtik össze, és nagyobb tételben tovább utaztatják az ország más részeibe vagy az EU más tagállamaiba.

A terjesztés már nem a nagyok dolga, megoldják azt a „kiskereskedők”, akik az utcán vagy saját ügyfélkörükön keresztül értékesítik az árut. Ahogy a kábítószer-kereskedelemben, a dílerek gyakran ebben az esetben sem tudják, hogy az áruik honnan származnak, és mit tartalmaznak – függetlenül attól, mi van a dobozra ráírva. A kereskedést nem egy nagy, hanem több kisebb csoport végzi (nemcsak a fővárosban, hanem máshol is az országban), a területeket általában felosztják egymás között.

Akiknek saját ügyfélkörük van, azok rendszerint nem az utcán feketéznek. A leggyakoribb, hogy egy adott közösséget (például munkahelyeket) látnak el rendszeresen áruval, egy-egy díler pedig akár több millió forintnyi árut is tárolhat magánál. Idén májusban például a váci kórházban bukott le az egyik takarító, aki valójában nem is a takarításból, hanem a feketézésből élt. A pénzügyőrök törött kezű betegnek álcázva férkőztek a bizalmába és buktatták le, a nepper lakásán másfél millió forint értékben találtak adózatlan cigit, közel 1800 (!) csomagot.

A terjesztésnél a piti csalások sem ritkák. Régebben egy jól ismert trükk volt, hogy a feketén vásárolt dobozban csak néhány szál cigi volt valódi, a többit papírral tömködték ki. Hasonló trükkel ma is próbálkoznak: a dohányboltban kérnek egy kartonnal, s miközben az eladó a pénzzel pepecsel, kicserélik a papírral kitömött kartont a valódival, majd jelzik, hogy meggondolták magukat és inkább nem vesznek cigit, végül kisétálnak a legális kartonnal.