Mit csináljak? Egyre nehezebben viselem
Van egy nagyon közeli ismerősöm, a szüleimnek is nagyon régi barátja. Mikor kicsi voltam, renegeteget foglalkozott velem, aztán neki is gyereke lett, így a kötelék szorosabb lett, rengeteget játszottam a kisfiúval, nagyon szerettük egymást. Amikor egyszer hazaértem az iskolából, Édesapám közölte velem, hogy meghalt a kisfiú ( bocsánat a szóismétlésért, nem szeretnék nevet használni). Mindössze 9 éves voltam ekkor..Mostanában egyre jobban érzem a hiányét, és egyre többet sírok emiatt. Olyan mintha most tudatosulna bennem az, hogy akivel a gyerekkorom első részét töltöttem, az sajnos nincs többe. Nem merek róla senkinek beszélni, de ha magamba tartom, akkor úgy érzem, hogy fölemészt teljesen. Mit kéne tennem?
16/L
Ez normális. Nekem is volt egy lány ismerősöm (11 évvel volt idősebb nálam) szomszédunk voltunk. Mikor kicsi voltam néha átjárt hozzánk játszani. 2005-ben 17 évesen egy autóbalesetben meghalt. Akkor (mivel lehettem 6-7 éves) nem tünt fel. Akkor eset le mikor kijártunk a sírjához. Én is érzem a hiányát, de sajna nem tudok mit tenni...
A helyi újságunkba akkor bekerült, hogy meghalt. Kivágtam a cikket. És feltettem a szekrényre. Ránézek, elolvasom, elkönnyezek.
Nem tudom ezzel mennyire segítettem, de remélem egy kicsit igen!
válasza:bele-születünk egy testbe,
aztán amikor a test működése leáll, kimegyünk abból,
és bele-születünk egy másikba...
az úgynevezett pszichés problémák egy része abból fakad,
hogy azonosítjuk magunkat a testtel, amibe bele-születtünk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!