Miért van az/miért érzem úgy hogy nem tudok beilleszkedni a velem egykorúak közé? Miért nem tudom megtalálni velük a közös hangot? Miért vagyok más?

Örülj neki. Csak a rút kiskacsákból lehetnek hattyúk (ezt ne a külsőre értsd)

vannak amúgy még ilyen lányok, mint te, csak vagy beolvadni próbálnak, vagy pedig elvonulnak a többiektől.

Én is ilyen voltam. Egyrészt megvártam, míg a többiek felnőnek, másrészt kerestem a "normális" lányokat.

Elmentem ifjúsági hittankörbe, s ott nagyon értékes emberekkel barátkoztam össze, bár nem voltam hívő, s ebből nem csináltam titkot. Egy próbát megérhet: menj el, beszélj velük őszintén, hátha barátokra és társaságra lelsz.

Pontosan ilyen vagyok, mint Te, csak két évvel idősebben.

Én sem voltam, és nem is akartam olyan lenni, mint a többiek. Ettől függetlenül hosszas keresgélés után megtaláltam a barátnőmet, aki olyan tényleg barátnő. Mindent meg tudunk beszélni, és nagyon sokban hasonlítunk is. :)

Szóval, te se add fel!

A nálam 8 évvel fiatalabb párom pont ilyen volt. Aztán megtalált engemet :-).

De komolyra fordítva: ha nem érzed jól magad a plázacica, kurvinyekrucis nyifinyafi dizájnban, akkor ne erőltetsd. Komolyabb vagy a korodbelieknél. Ezt még egy fickó egyszer még nagyon fogja értékelni. Hidd el.

Jah...én is, csak fiúban...aztán mindig megkapom, h mekkora egy búza vagyok, h nem járok velük discoba...mondtam, h a disco az szar, mert dögunalom...ha házibuli van, vagy valami a haverokkal...sátorozás...esetleg valami normális program, akk ok, de a discot nem csípem...aztán nem járok velük hetente inni mindegy kivel, mindegy mit és főleg sokat.Nem vok valami szentike, de ha ivásról van szó, akk inkább a haverjaimmal megyek el vagy bográcsozni, vagy valami...nem spontán leülni, aztán seggrészegre inni magam...és másnap azzal dicsekedni, egyszerre megittak 2 felest...nem szeretem a sört...ez is egy nagy "probléma" a haverjaim szemében.Nem az a világnézetem...én kicsit messzebbre látok, mint ők..szörnyen szétszórt és laza vagyok, de mégis mindig tudom, h mit akarok...ők nem csajoznak, mert úgysem lenne esélyül...szerintük...én ha odamegyek ismerkedni, akk rögtön röhögnek és cikiznek, h hah!Jól kiröhögteti magát...pedig nem...erre 2 megoldás van:

1.Elkerülöm az ilyen p.öcsöket.

2.Azzal a kevés normális emberrel barátkozom, akiket még nem olvasztott be a tömeg.

De am arra nem gondolnak, h talán ők látják rosszul a dolgot és nem te...ebben biztos vagyok...ne érezd magad kirekesztettnek...inkább örülj, h van valami egyéniséged...mert ma már a legtöbb normális fiú...legalább is mifelénk...többek között én is...inkább azokra a lányokra bukik, akiknek van egyánisége...nem pedig sodródnak az árral manikűröstől a kozmetikusig, aztán fodrász, majd kurv.ulás a discoban...légy rá büszke, h ilyen vagy!

Kedves kérdező, amióta ki írtad ez a kérdés azóta eltelt ugye egy kis idő? Azóta vannak már barátaid, esetleg párkapcsolatod? A válaszodat előre is köszönöm.

18/L