Hogyan fogadjam el magamat és legyek magabiztosabb? (bővebben lent)

23 éves lány vagyok.Van párom akit mindentől jobban szeretek de sajnos most nem tudunk együtt lenni még jó ideg...(ez még egy plusz probléma az életemben sajnos). Már most se láttuk egymást több mint fél éve és még nem is fogjuk.A problémám az,hogy nem vagyok magabiztos egyáltalán mindig minden kis apróságon elsírom magamat és mindent magamra veszek akkor is amikor nem kellene. Ha a problémáimról kell beszélni nem tudom megtenni sírás nélkül.Nem tartom magam csúnyának de szépnek sem.Annyira nyomaszt az ha látok egy nagyon szép lányt, hogy én is olyan akarok lenni főleg, hogy a párom is az igazán jó csajokat szereti...Mindig mindenkinek megakarok felelni és tetszeni és közben félek attól,hogy kilépek az utcára észre vesznek rajtam vmilyen hibát.Az utcán is mindig lehajtott fejjel megyek utálom ha villamoson buszon kell lennem ha emberek állnak körülöttem vagy néznek borzasztóan érzem magam olyankor.Ráadásul 2 hónapja volt egy nőgyógyászati műtétem is és most egy 6 hónapos kezelésre is járnom kell ahol mesterséges klimaxot idéznek elő, így még inkább nem érzem magam nőnek. És ha Isten is úgy akarja lassacskán újra együtt lehetek a párommal és ő is én is már nagyon szeretnénk babát de a betegségem miatt ez nagyon nagyon kétséges, hogyan fog összejönni..Szóval teljesen kivagyok legszívesebben egész nap teljes csöndbe lennék egy szobába hogy senki ne szóljon hozzám és csak a gondolataimmal legyek.Rettentően hiányzik a párom is és bármi történjék is várok rá, de néha úgy érzem élni sincs kedvem, pedig tudom, hogy más embernek ettől sokkal nagyobb problémái vannak mégis szeretik az életüket és nem depressziósak.Kicsit sokat írtam de remélem vki olvassa és megért vmennyire és tud vmi tanácsot adni.

Előre is köszönöm a választ/okat!