Színésznő szeretnék lenni. Van hozzá tehetségem (többen is mondták már) Filmekben szeretnék játszani. Szüleim is mondták hogy eltudnának képzelni ezen a pályán. Én pedig ennek elérésében mindent megteszek. Mit tegyek? TÖBBI LENT.

A helyesírási hibákat rá lehet fogni a telefonra, de a hibás mondatszerkezeteket, a rossz gondolatfűzért nehezen.

Nem fontos dráma szakos gimnáziumba menni, de ártani sem árt. Mennyire érdekel egyébként a színház, a film?

Olvasod a színházi lapokat? Olvasol sok klasszikus drámát? Jársz színházba? És moziba? Komoly filmeket szoktál nézni, amelyben mély emberi sorsokat mutatnak be? Sajnos jelenleg ez szinte teljesen hiányzik a kínálatból.

Egy jó színész vagy színésznő csak akkor jó ha tanulja is a színészetet. Így, igen, kell a drámai szak, hogy megtanuld magát a színészi szakmát. Azt hogy a családod, barátaid szerint jó színésznő lennél, nos erre mondják hogy a rokonok, barátok elfogultak..

Ne feledd: Nagyon sokan azt hiszik magukról hogy ők jó színészek, és tehetségesek, mégis csak a töredéke az aki tényleg az..

Egyébként van egy sztorim erről.

2 évvel ezelőtt volt alkalmam egy jó barátomnál vendégeskednem 3 hónapot Hollywoodban. Mindennaposak voltak azok az esetek amikor például étteremben vacsoráztunk és a pincér dalolva hozta ki a kaját. Vagy amikor a világ hírű filmsutdiókban sétáltunk ( a legtöbb filmstúdióknál van turisztikai látogatás) kilométeres sorok álltak mert mindenki színész, táncos, énekes akart lenni, és az utcán adták elő az ingyen előadásukat.. Én magam is sokszor tátott szájjal bámultam hogy milyen gyönyörű lányok, és jó képű srácok táncoltak,énekeltek. Volt hogy a hair-t néztük végig mert páran eljátszották az utca közepén.. Meg is kérdeztem a barátomat hogy miért csinálják, hogy van-e értelme.

Kiderült, hogy évek óta így megy, és néha, nagy ritkán 1 millió "én tehetséges vagyok" egyénből egyet aki tényleg tehetséges, és van benne valami észrevesznek, és munkát ajánlanak neki. De a legtöbben pincérek,pincérnők, eladók stb.. Nem fogod elhinni, de volt alkalmam magyarral is találkozni aki mesélte hogy 2 hétre jött ki, és a stúdiók előtt vert sátrat hogy észrevegyék..(hazament ismeretlenül)

Szóval ha színésznő akarsz lenni akkor tanulj drámaszakot, járj olyan iskolába ahol színészetet tanulják. De mellette legyen egy értelmesebb szakmád, amivel bármikor el tudsz helyezkedni, és dolgozni, mert szabadúszó színészként nem fogsz tudni megélni.

Én mindenesetre sok sikert kívánok neked..

Asztalosnak nem feltétlenül kell születni, színésznek igen, Tehetség nélkül csak tisztes iparos lehetsz. Olyan is kell, nincs benne semmi kivetnivaló. Sok ilyen színész van.

De ha „nagy színész” akarsz lenni, akkor ezen felül nagy szerencse is kell majd. Most meg az, hogy benne élj ebben a világban. Minden gondolatodnak, minden cselekedetednek e körül kellene forognia. Így van? Szeretsz emberek előtt szerepelni? Nem betanult szöveget, hanem út általában. Könnyen tudsz szóba elegyedni emberekkel? És sokkal kommunikálni egyszerre? Észreveszed a sántát, a szomorút, a dühöst, az alacsonyt, a ficsúrt, a pókhasút? Ha igen, tudsz sántítani belülről? Próbáltad már tíz centivel alacsonyabbnak mutatni magadat, anélkül, hogy összeroskadnál? Magadat el szoktad szórakoztatni ilyen kis játékokkal?

Ibsen Nóra második felvonásából tudsz részleteket fejből? Ki fordította a Gyűrűk urát? Szabó Magda járt Bécsben a háború alatt?

Szerinted jó az majd ha csak 19 évesen (éretségi után tanulom a színészetet?) addig pedig nyelvet tanulok pl.: kéttanon? vagy gátolna benne?

Én kéttannyelvűbe jártam, nagyon ajánlom, életem legjobb döntése volt. Milyen nyelv?

Viszont!!! Minél előbb kezded, annál jobb, 19 évesen felvételizel majd a Színművészetire, ha akkor kezdesz neki az egésznek, nagy hátrány lesz. Ahogyan írták, nagyon fontos, hogy rengeteget foglalkozz a témával, színházba járj, esetleg még a színészekkel, rendezőkkel, egyéb színházi emberekkel sem árt jóban lenni.

Nem akarlak elkeseríteni, de mondok egy példát:

Itt, Debrecenben van egy (jónak mondott) drámatagozatos gimnázium. Évente maximum 1 embert vesznek fel innen a színművészetire, de nem is minden évben, szóval van úgy, hogy évekig nem kerül be senki az Adyból.

Szóval ásd magad bele a témába, legyél mindenhol ott, ismerj mindenkit, készülj a felvételire!

Egyébként - bocsánat, ezzel nem kötekedni vagy bántani akarlak - ha jól érzem, te sem vagy ebben biztos, ha felmerült a kéttannyelvű...

A színművészetire elég nehéz bekerülni !

Színésznőnek készülök ,de nekem a szüleim nem preferálják ,sok darabban szerepeltem már , leginkább sulis darabokban amiket én írtam meg,és a szüleim mondták,hogy hm ehhez tényleg tehetséges vagyok ,de szerintük nem élnék meg belőle ...mondom én erre,hogy tényleg fontos az,hogy olyan munkája legyen az embernek amiből meg tud élni ,én viszont nem szeretnék olyat csinálni amit nem élvezek , persze biztos van olyan munka számomra amit ugyanúgy csodálnék mint a színészetet ,de kiskorom óta tudom ,hogy ezzel óhajtok foglalkozni. Viszont én sem járok dráma szakra pont a szüleim miatt ,rengeteg olyan színjátszó kör van ahol erre felkészítenek , és rahedli olyan ismerősöm van akik dráma szakra járnak és megunták ,teljesen meggondolták magukat ,már nem vonzza őket a színészet.

Tehát nagyon nehéz bejutni a színművészetire,nagyon sokat kell oda készülni és ha visszahívnak (egy ismerősöm mesélte) akkor ott kell éjszakáznod,illetve nem kell ,de akkor látják rajtad,hogy te ezt mennyire szeretnéd és ,hogy kitartó vagy és bármi áron véghezviszed :)

Kaposváron is van egy egyetem én e kettőt fogom majd "megjelölni" ,emellett vannak még ötleteim ,de az már nem igen a színházzal kapcsolatos:)