Hogyan találjak egy vámpírfiút magamnak?

Az életkorotokra nagyon kíváncsi lennék, ha már ennyire vámpírhívők vagytok.

Igen, minden mondának van alapja, és erre is válaszoltam, és el is magyaráztam, hogy ha voltak valaha is vámpírok, azok nem olyanok, mint Edwardálmotokpalija, hanem mint Drakula, ui. a régi mondák, legendák róla szóltak és ez az alapja a vámpírhiedelmeknek.

Ezek a csöpögő, gyors futó vámpírok modern kitalációk, semmi köze az eredeti vámpírhiedelmekhez.

Meg már mondtam, én is szeretem a fantasy műfajt, de inkább a Gyűrűk Ura és ehhez hasonlót, tehát nem a dark, hanem a high fantasyt.

Képzeld el, ezek is mondákon, legendákon alapulnak.

Írtam, hogy ennek ellenére nem minden vágyam egy tünde-leányzót magam mellé találni, mert tudom, hogy ezek csak mítoszok:

[link]

(A tünde és az elf ugyanaz, csak hogy értsétek)

Szeretek eljátszani én is a gondolattal, hogy milyen lenne egy ilyen világba élni, szerintem enélkül az érzés nélkül a műfaj halott lenne, erre találhatták ki a szerepjátékokat, de tudom, hogy ez nem a valóság - sajnos, vagy nem sajnos, ezt már mindenkinek magának kéne eldönteni, de biztos nem lennék oda érte, ha sétálnék egy erdőbe és hirtelen felkapna egy ent (tudod, azok a "mászkáló fák")

Hogy jön a vámpírokhoz??? Ez a te sötétségedet mutatja, nem az enyémet.

Mondjuk úgy, hogy MINDKETTŐ FANTASY KATEGÓRIA!!!

Persze, ha nem tudod mi az, akkor érthető, hogy te miért nem érted. Azt javaslom olvasgass kicsit interneten, a tudás nem bűn...

"A fantasy (ejtsd: fentezi) a fantasztikus irodalom egyik műfaja, illetve a műfaj köré szerveződő filmes, szabadidős (és egyéb) kultúra. "

(...)

" A fantasyt egyértelműen Tolkien regénytrilógiája, A Gyűrűk Ura emelte ki az irodalmilag kvázi megtagadott műfajok közül, és tette kiemelkedően népszerű, világszerte terjedő irodalmi műfajjá. Ezért több fantasy írónak is a A Gyűrűk Ura lett a követendő etalon és szinonimája az ún. "klasszikus fantasynak"."

(...)

"A fantasy típusai, stílus irányzatai

Nincs egységes rendszer meghatározva, hiszen adott műben a stílusirányzatok rugalmasan kezelhetőek és a stílushatárok összemosódhatnak. Ezért a többnyire már elismert ágakat soroljuk fel a teljesség igénye nélkül.

Főbb irányzatok [szerkesztés]

A legtöbb fantasy mű a következő két kategória valamelyikébe besorolható:

Epikus fantasy (epic fantasy): A történet alapja egy nagy, magasztos közös célért vagy elvért, hatalmas küzdelmek árán való törekvés, szó szerint és átvitt értelemben véve, legtöbbször (részben) pozitív befejezéssel. Ilyen Tolkien: Gyűrűk Ura műve.

Heroikus, hősi fantasy (heroic vagy quest fantasy): Hasonló az epikus fantasy-hoz, de a központban egy ember (a hős) és annak célja(i) állnak. Ilyen Robert E. Howard: Conan, a barbár-ja.

Ezt a két főkategóriát szokás még "high fantasy"-nek is nevezni. Ez a megfogalmazás azonban néha problémás lehet az angol megnevezést használva. Egy részt a "high fantasy"-nek van egy másod jelentése is (lásd a részleteket a "low fantasy"-nál), másrészt zavaró és félreértelmezhető lehet ha egy mű például "heroikus high fantasy" és ezen belül a "low fantasy" részkategóriába tartozik.f [1] Ilyen David Gemmell-től a Legenda c. könyv.

Alaptípusok [szerkesztés]

Azon művek, amelyek a fenti két kategóriába nem sorolhatók be, vagy ha igen, akkor az irányzat beazonosítása a következő stílusok szerint tovább finomítható:

Dark fantasy: Fantasy horror elemekkel vegyítve, illetve lazább kategorizálás szerint a sötétebb, negatív hangvételű fantasy műfajok is ide tartoznak. A végkifejlet ritkán pozitív. Ilyen H.P. Lovecraft legtöbb műve, mint a Cthulhu hívása.

Történelmi fantasy (historical fantasy): Nem egy képzelt világ az alapja, hanem a Föld egyik történelmi szakasza (legtöbbször középkor). Akár valós eseményeket dolgoz fel, de kisebb-nagyobb mértékben el is térhet tőle. Ugyanakkor valamilyen szinten jelen van a mágia és varázslás. Esetleg mitikus lények, mint az unikornis. Ilyen Artúr király és a kerekasztal lovagjai mondakör.

Fantasy vígjáték, komédia vagy paródia (humorous fantasy): A fantasy elemeit használva – többnyire az íratlan szabályokat mellőzve – felépített vígjáték vagy paródia. A paródia esetén konkrét mű(vek) paródiája, sok esetben egy népszerű mű sikerét lovagolja meg, ugyanis a paródia mentesül a parodizált mű szerzői jogi kötöttségei alól. Vígjátéknál is általában sok a konkrét művekre való utalás. Ilyenek Terry Pratchett vígjátékai. Illetve hazánkban Nemes István írt számos művet álnéven, sokszor saját történeteit parodizálva.

Kortárs vagy városi fantasy (contemporary vagy urban fantasy): Hasonlít a történelmi fantasyhoz, de mai korban játszódik, ahol a mágia és/vagy a mitikus lények többé-kevésbé titokban jelen vannak. Ilyen a Harry Potterf [2] vagy a Hellboy.

Tudományos fantasy (science fantasy): Keveri a fantasy és a sci-fi elemeit. Habár a sci-fi műfaj már maga is egyfajta fikció, de itt jellemzően megjelenik a történetben a mágia (vagy ahhoz hasonló erő), illetve mitikus lények, fajok. Többnyire a tudományos magyarázat másodlagos vagy teljesen hiányzik, illetve inkább kellék a történethez. Ilyenek a Warhammer 40000 történetek vagy a Star Wars.

Köztes vagy keverék típusok [szerkesztés]

Könnyű vagy enyhe fantasy (low fantasy): Hasonló a történelmi vagy kortárs típus, de képzelt világban játszódik. A mi világunkhoz (jelen vagy történelmi) nagyon hasonló a történet háttere. Főleg akkor jellemző, ha az író szabad kezet szeretne a mű írásában úgy, hogy a realitások ne kössék meg a történetvezetést. Így például írható olyan középkori témához hasonló történet, amelynek nincs valós helyszíne vagy a történelmi alapja. Ezenfelül némileg felrúghatók a fizika törvényei is, például mágia használattal vagy csodatétellel. Ilyen a Trónok harca.

Néhány ritkábban használt definíció szerint a "low fantasy" kifejezést használják gyűjtő kategóriaként az olyan stílusokra, ami nem teljesen fantázia világra és mágiára épít. Ennek értelmében ide tartozik például a kortárs vagy történelmi fantasy számos egyéb mellett. Ennél a felosztásnál a "high fantasy" pedig az ellentétet, a teljes fantázia világot feldolgozó történetet takarja.

Mese vagy tündérmese fantasy (fairytale fantasy): Klasszikus 18.-19. századi mesevilágra épülő történet. A régi műfaj szabályait nagyban megtartva íródik, de újat alkot. Ilyen a Csillagpor.

Steampunk fantasy: Rétegstílus, keveréke a történelmi és a tudományos fantasynak, kicsit felborítva mindegyikük szabályait. A vernei világot megjelenítő, XVIII. század végére és XIX. századra kiható ipari forradalom gyümölcseként megindult iparosodás eredményeiből, elsősorban a gőzgéptechnikáéból építkezik, azonban a technika ebben a világban a gőztechnológia és korabeli mechanikai eszközeivel a művek szerint elérte, néha pedig meghaladta mai világunk technikai fejlettségét, miközben a kornak kellékei (építészet, öltözködés, átlagember eszközei, stb.) romantikus háttérként megmaradnak a korabeli szinten. Különbséget teszünk steampunk fantasy és Steampunk sci-fi között. Pl. erre a látbványvilágra a "Vadi új vadnyugat (Wild Wild West)" c. film (is)."

Mint már írtam, a vámpírok a dark fantasy kategóriába tartoznak, míg a Gyűrűk Ura a high fantsy-ba, hát így jön a Gyűrűk Ura a vámpírokhoz és a lényege az összehasonlítás volt, ha észrevetted volna.

Persze nem csodálom, hogy 12 évesen nem érted, hogy miről beszélek.

A lényeg az összehasonlítás volt, nem érted?

A vámpírok meg a fantasy-hoz tartoznak, az általad oly kedvelt vámpíros könyvek FANTASY KÖNYVEK, az, hogy te vámpírfiút szeretnél csak FANTÁZIA!!!

Fogd már fel.

Azt se tudod, mit szeretsz meg mit majmolsz, hány éves vagy, mondd már meg, hogy tudjam végre, hogy egy kislány ilyen butus vagy egy érett lány ennyire sötét...