Ez könyvnek jó lenne? Úgy értem, hogy jó bevezetés?

Gondoltam megpróbálkozom egy könyvel, és érdekelne, hogy kezdésnek jó-e ez?

-A francba! -kiáltottam fel. Ez az életem legrosszabb reggele. Nem elég, hogy minden csupa kupleráj, dobozok vannak szanaszét, és ezeket meg is találta a kislábujjam, még narancslével is leöntöttem a kedvenc farmeromat. Mivel át kellett öltöznöm késésben is vagyok. Sietve nyitottam ki a ház ajtaját, kissé átesve a küszöbön már rohantam is az iskolába. Az oxeloboardomat ( gördeszka, csak összesen 2 kereke van) a másik házban hagytam, úgyhogy nem tudtam gyorsan legurulni a suliig, ezért sprintelve tettem meg az utat. Egy autó kis híján elütött, de nem nagyon érdekelt, mert beértem csengetés előtt körülbelül 5 másodperccel.- hetedik… hetedik, hol vagy! -keretem kétségbeesetten az osztálytermet. Új vagyok, a második félév közepe van, esélyem sincs új barátokra szert tenni, viszont ha megtalálnám a termet, akkor a tanárok sem neheztelnének rám. Gyors lépésekkel tettem meg a folyosókat, hátha megtalálom a hetedik osztályt, de sikertelenül pásztáztam a termeket. Megnéztem az órámat, és láttam, hogy már 34 perce megy az óra. Nincs mit tenni, megkerestem a portát, hogy mutassák meg nekem az utat. A porta megtalálásával is elment az idő, de legalább beeshettem a 44-dik percben a terembe. Egy férfi volt a tanár, csak annyit tudok, be sem mutatkoztam, csak elnézést kérve leültem a helyemre. A táskámat pedig ledobtam a földre, remélve, hogy nem keltek feltűnést. Tévedtem. A táskámon a rengeteg kitűző nagy zajt csapott. Egy pillanatra felnéztem, és azt látta, hogy mindenki engem figyel.