Van-e élet a halál után?

Van. Én hiszek a reinkarnációban. Szerintem nincs olyan ember aki nem él át "természetfeletti dolgot". pl.: olyanról álmodott akit nem ismert, vagy már átéltnek vélt bizonyos dolgot. Ez azért lehetséges mert már tényleg átéltük, megtapasztaltuk. Az újjászületéskor az emlékek törlődnek és csak néha villannak be bizonyos képek!

Ez az Én véleményem. Lehet kritizálni, de én ebben hiszek...

#6:

Akkor a halál után gec*k leszünk?! xĐ

Az ember fél az elmúlástól. A legtöbben pont azért hisznek pl. a reinkarnációban, mert nem tudnák elfogadni, hogy az életük egyszer véget ér. Pedig a reinkarnáció sem megnyugtató ebből a szempontból, hiszen a személyiséged ugyanúgy eltűnik. A mostani életed valóban véget ér, nem azokat a dolgokat és embereket fogod szeretni, nem azokat az álmokat próbálod a következő életedben megvalósítani, nem azoktól a dolgoktól fogsz félni, mint a jelenlegi életedben.

Én a magam részéről azt a belátást tettem meg, hogy igazából nem is lényeges, hogy mi van a halál után, a kérdés az, hogy mi van előtte. Az ember célokat tűz ki maga elé, de nem a cél az élet lényege, hanem az út, ami odavisz, az irány, amit a cél mutat. 20 évig voltam néptáncos, idővel az lett az álmom, hogy az egész életemet ennek szentelem. Nem így történt, mondhatni a célt nem értem el.. De ettől nem vált értelmetlenné, vagy feleslegessé a dolog, sőt… Vagy néha szoktam túrázni. Volt hogy nem értünk célba, mégis jó volt. Vagy ha célba is értünk, akkor sem a célponton állás volt az emlékezetes, hanem valami más útközben. Van értelme a hasadat süttetni egy tengerparton egy hétig? Nem sok. Mégis jó, sőt talán pont ezért jó. Persze nem emberhez méltó, ha az egész életed ilyen, de mégis jó.

A másik belátás, hogy az ember nem csak egyén, hanem a társadalom, az adott kor része is, mint ahogy a sejtjeid a szerveid részei, a szerveid meg a te részeid is egyben. Ha az ember képes továbbadni magából valamit, akkor tulajdonképpen egy nagyobb entitás, az emberiség, vagy a saját nemzete, a saját szakmája, a saját családja, a saját világképéjével azonos képet valló emberek életében jelent lépést. Pl. sok embert tanítottam is néptáncra. Van közöttük, aki ma is űzi, vagy ma is tanít. Lehet ennyi volt a szerepem, de ez a szerep szerintem fontos, de még ha ennyit sem értem volna el, akkor sem bánnám meg soha.

Egy ideje úgy próbálok élni, hogy tudatában legyek a saját halálomnak. Minden nap elgondolkodom, hogy amit most csinálok, ahogy most élek, arra hogyan gondolok esetleg vissza, ha öregen fekszem a halálos ágyamon. Hogy tekintenék rá, ha bizonyos lennék benne, hogy holnap meghalok. Ez bizonyos változásokat is indukált, de összességében sokkal kiegyensúlyozottabbá tett, hiszen minden napot úgy próbálok meg megélni, hogy ha ez az utolsó nap, vagy ez a sok-sok nap közül az egyik, akkor is elfogadom, tudom, hogy nem fogom megbánni. Pont ezért nem félek a halál gondolatától, függetlenül attól, hogy mi is van a halál után.

Van, és mindenkinek egy élete van.

Valaki gy űjtött halálközeli élményeket, azoktól, akik visszatértek az életbe és nem mertek beszélni az élményeikről, mert féltek, hogy hülyének nézik őket, de itt kiderül, hogy sokmindenben hasonítanak ezek a független élmények.

Könyvben ki lett adva: Moody: Élet az élet után.

Pinkő.Mi emberek hajlamosak vagyunk arra, hogy mindent magunknak tulajdonítsunk, az ismeretet, tudást hatalmat jogot. anélkül, hogy erőfeszítést tennénk bármire is. Van-e élet a halál után attól kell megkérgezni, aki adta azt. A Bibliából, a TEREMTŐ ISTENTŐL. ÉLET Meghatározás: Tevékeny állapot, amely megkülönbözteti a növényeket, az állatokat, az embereket és a szellemszemélyeket az élettelen dolgoktól. Az anyagi élőlényekre általában a növekedés, az anyagcsere, a külső ingerekre való reagálás és a szaporodás képessége jellemző. A növényi élet is tevékeny élet, de nem azonos az érzékszervekkel bíró lelkek életével. A földi lelkekben — állatokban és emberekben — van egy energiát kölcsönző tevékeny életerő és az életerőt fenntartó légzés.

Az élet a szó szoros értelmében — ahogyan az értelmes személyekre vonatkoztatjuk — tökéletes létezés, az erre való joggal. Az emberi lélek nem halhatatlan. De Isten hűséges szolgáinak kilátásuk van arra, hogy tökéletes állapotban örökké éljenek — sokan közülük a földön, egy „kicsiny nyáj” pedig mint Isten Királyságának örökösei az égben. A Királyság-osztályhoz tartozók a szellemi életre való feltámadásukkor elnyerik a halhatatlanságot is; az ilyen minőségű életnek a fenntartásához nem szükséges semmiféle teremtett dolog.Ahhoz, hogy az életünknek célja legyen, alapvető, hogy elismerjük az élet Forrását. Ha az életünk vak véletlen eredménye lenne, akkor létünk mindenképpen céltalan lenne, nem számíthatnánk biztos jövőre. De a Cselekedetek 17:24, 25, 28 kijelenti: „ Az Isten, aki alkotta a világot, és mindent, ami abban van . . , ad mindenkinek életet, leheletet és mindent. Mert általa van életünk, általa mozgunk és létezünk.”

Zsolt 37:29: „ Az igazságosak öröklik a földet, és örökké rajta lakoznak.” (Ez az ígéret világosan kijelenti, hogy Isten alapvető szándéka a földre és az emberre vonatkozóan nem változott meg.)Máté 20:28: „ Az Emberfia [Jézus Krisztus] sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és hogy lelkét váltságul adja cserébe sokakért.”

Ján 3:16: „az Isten annyira szerette a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol benne, el ne pusztuljon, hanem örök élete legyen.”

Héb 5:9: „miután [Jézus Krisztus] tökéletessé tétetett, felelős lett mindazok örök megmentéséért, akik engedelmeskednek neki.” (Lásd még: János 3:36.)

Az emberi test felépítése bizonyítja-e, hogy örök életre lett tervezve?

Széles körben elismerik, hogy az emberi agy sokkal többre képes, mint amire a jelenlegi életünk folyamán fel tudjuk használni, még ha 70 vagy akár 100 évig élünk is. Az Encyclopædia Britannica kijelenti, hogy az emberi agy „jelentősen több képességgel van felruházva, mint amit egy személy az egész életideje alatt képes kihasználni” (1976, 12. köt., 998. o.). Carl Sagan tudós azt mondja, hogy az emberi agy képes annyi információt tárolni, amennyi „mintegy húszmillió kötetet töltene meg; ennyi a világ legnagyobb könyvtáraiban található” (Cosmos. 1980, 278. o.). Az emberi agy befogadóképességét illetően azt írta a biokémikus Isaac Asimov, hogy olyan „tárolórendszer”, amely „tökéletesen képes hordozni a tanulással és emlékezéssel járó minden terhet, aminek egy ember valószínűleg kiteszi, sőt ennél még egymilliárdszor többre is képes” (The New York Times Magazine. 1966. október 9., 146. o.). (Miért lett az emberi agy ekkora befogadóképességgel megáldva, ha nem is használ ki ennyit? Nem ésszerű, hogy a vég nélküli tanulásra képes ember eredetileg úgy lett megtervezve, hogy örökké éljen?)

A Biblia megértéséhez nem szükséges,Kiemelkedő intelligencia vagy magas iskolai végzettség. Jézus 12 apostola megértette a Szentírást, és tanította is másoknak, noha voltak közöttük olyanok, akikről azt mondták, hogy „iskolázatlan és egyszerű emberek” (Cselekedetek 4:13). A Bibliát tanulni kell, azzal aki ismeri a mondanivalóját