Ékszerlopásért mire számíthat a bűnös?

A vagyon elleni bűncselekmények

Lopás

316. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást

a) bűnszövetségben,

b) közveszély színhelyén,

c) üzletszerűen,

d) dolog elleni erőszakkal - ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik -,

e)

f) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve,

g) hamis vagy lopott kulcs használatával,

h) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére,

i) zsebtolvajlás útján,

j)

követik el.

(3)

(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást nagyobb értékre,

b) a kisebb értékre elkövetett lopást

1. a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon,

2. kulturális javak körébe tartozó tárgyra,

3. vallási tisztelet tárgyára, illetőleg vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiségből a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyra,

4. temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten lévő tárgyra,

5. nemesfémre, nemesfém ötvözetére vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra,

követik el.

(5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást jelentős értékre,

b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon

követik el.

(6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást különösen nagy értékre,

b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon

c)

követik el.

(7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a

a) a lopást különösen jelentős értékre,

b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon

c)

követik el.

Értékhatárok:

138/A. § E törvény alkalmazásában az érték, a kár, a vagyoni hátrány, valamint az adóbevétel, illetőleg a vámbevétel csökkenése

a) kisebb, ha ötvenezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg,

b) nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad, de kétmillió forintot nem halad meg,

c) jelentős, ha kétmillió forintot meghalad, de ötvenmillió forintot nem halad meg,

d) különösen nagy, ha ötvenmillió forintot meghalad, de ötszázmillió forintot nem halad meg,

e) különösen jelentős, ha ötszázmillió forintot meghalad.

Ha mediáció során megegyeznek (= nálatok erről lehet szó, mivel vállalta a részletekben megfizetést), és nem büntetett előéletű, akár még fiatalkorú is, stb... Akkor persze, simán megúszhatja felfüggesztettel, vagy megrovással.

Nincs elég információ ahhoz, hogy pontosat lehessen mondani.

(1. voltam.)

Ez nagyon sok mindentol fugg, peldaul attol, hogy az elkoveto felnott, vagy fiatalkoru, esetleg gyerekkoru (14 ev alatti). 14 ev alatt nem buntetheto, viszont a szulei igen, ot meg intezetbe is vihetik, 14 es 18 ev kozott korlatozottan cselekvokpesnek hivjak jogilag es enyhebb buntetesre szamithat mint felnottkent. Az is sokat szamit, hogy volt-e mar hasonlo esete vagy ez az elso.

Az ertek eleg magas igy "nagy ertekre elkovetett lopas buntette buncselekmeny"(!) miatt indithatnak eljarast.

A beismero vallomas es a hajlandosag a kartalanitasra enyhito korulmeny, es biztos sokat szamit az itelet meghozatalnal, bar a kar megfizetese polgari ugy, mig a cselekmeny elkovetese buntetojogi, igy a lopas megtortentet nem semlegesiti.

Az osszes korulmeny figyelembevetelevel a buntetes barmi lehet, az egyszeru figyelmeztetestol, penzbuntetesig, probaido, felfuggesztett borton, stb... Borton csak akkor ha tobb sulyosbito korulmeny is kozrejatszik, mint pl. ismeteslt bunelkovetes, stb...