Volt már nektek olyanotok, hogy vettetek valamit az üzletben és miután hazamentetek rájöttetek, hogy felesleges volt megvenni? Ha igen mi volt az?

Nagyon-nagyon ritkán, és egyre ritkábban. Van egy titka, hogy az ember elkerülje ezt a dolgot:

Még otthon gondold ki, hogy mit akarsz venni. Ha kell írj bevásárlólistát, de elég az is, ha tudatosul benned, hogy mit akarsz venni. Semmit ne vegyél meg, ami nincs ezen a listán.

Na jó, ez nem mindig tartható. Ha esetleg valamiről úgy érzed, hogy ez nem volt a listán, de megvennéd, akkor hagyj időt magadnak – pl. menj még egy kört a boltban – és gondolkodj el. Ha úgy érzed, hogy három nap múlva, sok történés után ott motoszkálna a fejedben a gondolat, hogy „de hülye voltam, hogy nem vettem meg, most mehet vissza még egyszer”, akkor esetleg vedd meg. Meg persze gondolkodj el rajta, hogy valóban szükséged van-e rá, megkönnyíti-e az életedet, tudnál-e nélküle élni. Pl. ha látsz leárazva mondjuk lisztet, és tudod, hogy ugyan van otthon, de egy hét múlva úgyis venned kell, mert tényleg szükség van rá, akkor oké. De egy ruha legyen előre eltervezett. Akkor vegyél egy új ruhát, ha amúgy már gondot okoz, hogy néha tényleg nem tudsz megfelelően öltözni, mert az egyik ruhád mosásban, a másik a szennyesben, a harmadik meg túl meleg, a negyedik meg nem alkalomhoz illő.

A kereskedelem megpróbál az értelmeinken keresztül indokolatlan fogyasztásra sarkallni. Ezért kell kizárni az érzelmeket a dologból és kizárólag racionális okokból vásárolni.