Hogy szerettessem meg magam az osztályom fiúival? (részeletesen lent)

14 éves lány vagyok, és rengeteg barátnőm van, mind jófejek, megértőek, de ezt nem akarom az orrukra kötni. Szóval ezek a barátnők ötödikben elhívták a fiúkat lógni, terekre, meg minden, és itt kialakult a kapcsolatuk. Ketten össze is jöttek. Viszont én meg a legjobb barátnőm akkor még nem voltunk jóban azokkal a lányokkal, akik barátkozni kezdtek a fiúkkal, tehát mi ebből kimaradtunk. Teltek az évek, összebarátkoztam a "fiúzós" lányokkal, különösebb bajom nem is volt azzal, hogy nincs szorosabb kapcsolatom a srácokkal. Ám mostmár egyre jobban hiányzik egy kis olyanfajta buli, amiben a fiúk is bennevannak. Egyikükre ráírtam MSN-en, hogy van e valami bajuk velem, ő meg visszaírt, hogy nincs, és ássuk el a csatabárdot. Viszont azt leszámítva, hogy néhányszor kérdeznek valamit, vagy válaszolnak, ha én kérdezek, még mindig nincs olyan szoros kapcsolatom velük mint a barátnőimnek. Pedig nagyon szeretném. Legyek bátrabb és beszélgessek velük MSN-en, meg a suliban? De az furcsán jönne ki, ugyanis alig beszéltünk eddig. Vagy legyek benne a programjaikban? Csak azzal meg az a baj, hogy nem szólnak, mert miért is szólnának? Szeretném, ha természetes lenne, hogy engem is elhívnak mindenhova. Nem csak a barátnőimet. Vagy ez valami genetikai visszamaradottság, hogy rosszul teremtek kapcsolatokat? Az meg azért nem lehet, mert mindkét szülőm, sőt a testvérem is nagyon jókat szoktak beszélgetni tök idegenekkel is :-D. Vagy majd kialaul a kapcsolatunk, ha nagyobbak leszünk? Dehát akkor a barátnőimmel miért olyan jófejek? Esetleg lelkizzek velük, hogy ha van velem valami bajuk, akkor változtatok rajta, és legyünk jóban? Megy ilyenek? Szinte minden esetben tök hülyének néznének, szóval valami jó tanácsot várok :-D. (egyébként mind teljesen normális, értelmesek, lehetne velük nagyon jól, komolyan is beszélgetni, és a barátnőim sem azok a \'mindenkivel smacizzunk\' tipusú ribancok).