Volt egy kutyánk egy tacskó. de amikor 11 éves voltam szegény meghalt 2010 ápr 23-án. Mitévő legyek?

El kell fogadnod hogy ő meghalt.

Mit fogsz majd csinálni ha ember hal meg a környezetedben?

Az élet ilyen: megszületünk, élünk és egyszer mind meghalunk, mert nem élhetünk örökké.

A lényeg hogy az ÉLET rész minél teljesebb, boldogabb legyen, a születés és a halál csak egy be- és kilépés az életből.

Ha jó élete volt a kutyusodnak, játszottatok együtt, gondoskodtatok róla akkor nincs miért aggódnod, szép élete volt és csak azért született meg hogy jó élete legyen - aztán persze amikor eljön az idő meghaljon...

Én így gondolok erre a dologra.

Csak az élet számít!

És nem kell sírni a halottakért, az élőkkel kell foglalkozni, mert az ő életükbe még hozhatsz pozitív változást!

Egyébiránt a halál nem olyan rossz dolog, voltam már "halott" és kifejezetten kellemes élmény - viszont ezért nehogy bárki is öngyilkos legyen, mert állítólag az öngyilkosoknak pont az ellentettje, nagyon fájdalmas rossz élményként marad meg a dolog... Meg amúgy is fura módon arra sarkallt, hogy az életben is találjam meg az a hatalmas boldogságot amit akkor éreztem. :) Totál logikátlan.

első válaszoló vagyok, biztos hogy a 2. nem akart rosszat mondani: van aki kitömeti a szeretett állatot hogy örökké a családdal maradjon, de ez főként nyugaton elterjedt.

nálunk nincs nagy keletje, más gondolkodásmód ugyebár.

pl. a Scrubs- Dokik nevű sorozatban is mindenhová viszik Vakkancsot :)