Hülyeség ezen töprengeni?

Szóval pár hónapja eszembe jutott valami. Van az a közmondás, hogy az embert ne a külső alapján ítéljük meg, ami végül is igaz ez az állítás. Volt egy osztálytársam aki igen ritkán mosakodhatott mert elég nem kellemes illatot árasztott és mégis szóba álltam vele-egy ilyen emberrel. Nem voltunk barátok, de szóba álltam vele. Tudom beképzelten hangzik ahogy ezt így írom mégis be kell valljam engem zavar, hogy ilyen emberekkel én szóba álltam. Persze az élet tartogathat nem várt fordulatokat és hozhat egy nem várt dolgot, hogy esetleg nélkülöznöm kellene és akkor kevésbé tudnék a megjelenésemre adni vagy valami. És nekem nem voltak olyan szép és csinos barátnőim. Tudom, így meg sem érdemelnék egy barátot sem, de mégis ilyen gondolatok vannak a fejemben.