A deviza hiteleseknek ez tényleg segít?

A deviza-alapú banki hitelesek ne polgáriperes eljárást, hanem ügyészségen tett feljelentésekkel éljenek, a magyar és a nemzetközi jog megsértése csalás, megtévesztés, sikkasztás és hatalommal való visszaélés bűntette miatt, "ismeretlen tettes" ellen, és ez alapján KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNYT is bejelenthessenek pertársaságokba tömörülve, mely társaságok a 484-es paragrafus alapján, mint jogi személyek bűnügyi zárlatot kérhetnek saját házaikra a földhivatalnál. Ez annál is inkább indokolt, mivel valóban bűncselekmények sorozata áll a deviza-alapú hitelezési ügyletek mögött!

A devizaalapú hitelszerződések számos eleme megalapozza a semmisség megállapítását, kezdve azzal, hogy nem létező devizahitelre akarmak árfolyamkülönbözetet megállapítani is behajtani. A Ptk. 234.§(1) bekezdése szerint pedig nem kell eljárást kezdeményezni a bank ellen, hanem elegendő, ha a hitelfelvevő bejelenti a banknak a semmiséget! Ha a bank, vagy a bíróság nem fogadná el a semmisség megállapításának az említett törvény szó szerinti értelmezésévre épülő módját és tényét, akkor megkérdőjeleződik az Alkotmány 2. §-ban foglalt jogállamiság elve.

A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg (Ptk. 200.§.1. bek.), de nem tartalmazhatja a Btk.: kényszerítés, a Btk.: zsarolás, és a Btk.: befolyással/hivatallal való visszaélés, a BTK 318. csalás bűncselekményeire vonatkozó paragrafusainak megsértését!

A banknak nincs joga a vonatkozó magyar és nemzetközi törvények felülbírálatára, és ha ilyen irányú elemeket tartalmaz a szerződés, azonnal semmissé válik!

Az 1994. évi IX. tv. 14.§-ával beiktatott bűncselekmény (bűntett) elkövetési tárgya valótlan tartalmú okirat, amely nem csupán magánokirat, hanem a 274.§ (1) bekezdés b) pontja szerint hamisítás is, ha a bank nem tudja a deviza-beszerzését igazolni!

A közjegyző által elkészített szerződés, a 274-275.§-ban szabályozott közokirat-hamisítás elkövetője, bárki lehet, kivéve a hatáskörében eljáró hivatalos személy, mert rá speciális szabály vonatkozik (delictum proprium). A törvény azért emeli ki a hivatalos személyeket az elkövetők köréből, mert ők ezen bűncselekmény elkövetésével a hivatalos személyek iránti bizalommal is visszaélnek! A A Btk. 137.§-ának 1. pontja meghatározza a hivatalos személyek körét (taxatív felsorolás), amibe a közjegyző is belatartozik, és ezesetben, a devizabeszerzés igazolása nélkül társtettesként szerepel!

A fentikeben elkövetett bűncselekmény esetén a Btk. 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntette, valamint a hivatali kötelezettség felróható módú sorozatos megszegésével megvalósított, a Btk. 275. § (1) bekezdésébe ütköző folytatólagos közokirat-hamisítás bűntette miatt is felelősségre vonható!

Ide tartozik a kormányzat, és a közhivatalnokok hivatali visszaélése (Btk. 225.§), a bűnpártolás (Btk. 244.§), a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288.§), a közérdekű bejelentő üldözése (Btk. 257. §) is.