Mit tegyek az állítólagos barátnőmmel?

Már tíz éve ismerem a csajt, de soha nem akartam igazán barátkozni vele, csak valahogy mindig odaverődött hozzánk. Pedig elég világosan a tudtára lett adva hogy kopjon le. Aztán a régi osztályból sokan másik suliba mentek így csak ketten maradtunk. Nem igazán volt kivel dumálni. Illetve lett volna, ha ő nem lóg folyamatosan a nyakamon és nem ilyeszti el a többieket. Mert nem egészen százas. Néha négykézláb végig rohan a folyosón, mert szerinte az tök jó, olyan mintha macska lenne. Aztán elkezd fújni arra akit nem kedvel. Rosszabb esetben karmol meg harap is. Nem törődik magával. Soha nem fésülködik. És néha komolyan olyan mint egy vadállat. Mikor a barátommal össze jöttünk minden áron szét akart minket választani. Aztán azzal fenyegetőzött hogy öngyilkos lesz mer vele senki nem törődik.

És ez a viselkedés kisebb korába még talán oké volt. De mostmár középsuliba járunk és még mindig ilyen. Teljesen kikészít. Nem akar leakadni rólam. Mindenki azt mondja hogy ne barátkozzak vele, mert ha nincs velem sokkal jobbfej vagyok. De hát mit csinálhatnék vele? Vagy vele vagyok egész nap, vagy a barátommal. Mert egy az hogy ki nem állhatják egymást, meg ha valaki mással beszélgetek akkor ő egyből besértődik. Aztán duzzog, meg elmond minden köcsögnek, meg szemétnek aki nem törődik vele. Azt szeretném hogy hagyjon végre békén. De nem tudom hogy ezt hogy mondjam el neki mert én komolyan kinézem belőle, hogy öngyilkos lesz vagy valami. Meg nekem van lelki ismeret furdalásom hogyha elhanyagolom. Pedig aztán én egyátalán nem tartozok felelőséggel iránta. Csak egyszerűen nem szeretnék senkivel se rosszba lenni : /