A japán vagy a kínai a nehezebb nyelv?

A japánnal van némi tapasztalatom. A kínaival nincs.

A japánban ragozás van, 2 féle "ábécével", plusz párezer kanjival (a kanji a kínai hanzi, vagy annak a leegyszerűsített változatai). A kanjiknak lehet on vagy kun olvasata is, és a kiolvasását befolyásolja, hogy milyen hiragana áll előtte, vagy utána. A kisiskolásoknak ezért is leírják a kanjik fölé kisbetűvel az olvasatát (furigana).

A kínainak úgy tudom nincs valami borzasztó bonyolult nyelvtana, persze kimondottan kínai nyelv nincs, van mandarin, illetve kantoni, és még több ágazataik ezeknek. A 2 közül egyértelműen a kantoni nehezebb. A kínai tonális nyelv, tehát nem mindegy, hogy egy szót mélyebben, vagy magasabban mondasz, teljesen más értelmet ad neki, hogy milyen hangsúllyal ejted ki. A kínai nyelvben mindenre van külön hanzi, több tízezer. És igen, seggelni kell, ezeket szépen bemagolni. Meg persze egy tapasztalt kínaiul beszélőt, vagy pedig anyanyelvként beszélőt célszerű megkérdezni a hangsúlyokról, hogy hogyan is van ez meg az hangsúlyozva, mivel, mint mondtam, nem mindegy, hogy azt mondod anyádnak, hogy birka, vagy pedig édesanya (most mondtam valamit).

Szóval ha választani akarsz, én a japánt javaslom, szerintem kevésbé körülményesen megtanulható. Viszont mivel ázsiai nyelvről van szó, a nyugatiaktól igencsak távol álló nyelvfejlődés, kultúra, nehogy azt hidd, hogy olyan lesz a logikája, mint mondjuk az angolnak, vagy a németnek.

Szerintem a kínai nehezebb mert furcsak a kiejtés és az írás is.

A japánnal is ugyan ez a helyzet de talán egy kicsit könnyebb.

a kínainak könnyebb a nyelvtani része, uygan akkor 5-6 ezer kanjit használnak

a japánnak nehezebb a nyelvtani része, viszont csak 1910 kanjit kell hozzá tudni:)

döntsd el neked melyik megy jobban:)

14/L