Van valami az elméletemben vagy teljesen hülyeség az egész?

Szerintem a világon minden egyensúlyban van, vagy ha át is billen a mérleg az egyik oldalra akkor hamarosan ugyis vagy átbillen vagy beáll egyensulyba. Én felállítottam magamnak egy hangulatmétert, ami -100tól +100ig terjed és ezen mérem h mennyire vagyok boldog. Tehát ha boldog vagyok és +50 körül vagyok akkor hamarosan -50 körül leszek. Éppen ezért szinte már félek boldog lenni mert tudom, hogy ezután ugyis jön valami amitöl teljesen boldogtalan leszek. Ezért minél inkább arra törekszem hogy a 0 közelében legyen a boldogságméterem mert nem birom elviselni a szomoruságot. Csak az a probléma, hogy mostanában mikor valami nagyon jó történik velem akkor már előre félek hogy most valami rossz fog történni mert az eredőnek 0nak kell lennie. Nem tudom érthető-e amit leírtam, de az a lényeg h már a boldogságtól is félek a következmények miatt, viszont igy meg egyre jobban kiölöm magamból az érzelmeket és igazábol akkor vagyok nyugodt ha nem érzek semmit, azaz 0án vagyok. Lehet valamit az ellen tenni h teljesen érzelementessé váljak vagy inkább éljem az életemet a "0" közelében?