Ha valaki 8 napon túl gyógyuló sérülést okoz valakinek szándékosan, nagyjából mennyit kaphat büntetésnek?

Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha betegség vagy sérülés 8 napon belül gyógyul, könnyű testi sértés vétségét, míg ha 8 napon túl, súlyos testi sértés bűntettét követi el.

Speciális rendelkezés, hogy könnyű testi sértés esetén a cselekmény csak magánindítványra üldözendő.

A bűncselekmény sértettje

A bűncselekmény elkövetési tárgya az emberi test épsége és egészsége.

Az emberi test épsége azt jelenti, hogy az emberi test szervei helyesen működnek és a sejtektől egészen az életfontosságú szervekig sértetlenek. Az egészség a testet alkotó anatómiai és biológiai szervek és egységek helyes funkcionálását jelenti.

Büntetőjogi értelemben a testi épség és egészség az a fizikai és szellemi állapot, amelyben a sértett az ellene elkövetett bűncselekményt megelőzően volt. Ez azt jelenti, hogy a beteg vagy a sérült személy testi épségét, egészségét ugyanúgy védi a törvény, hiszen a negatív változást a korábbi állapotához képest kell vizsgálni.

Az öncsonkítás a saját egészségnek vagy testi épségnek megsértése, tekintettel azonban a törvénybeli "más" kifejezésre, nem minősül e bűncselekménynek (a biztosítási csalás céljából történő elkövetés már vizsgálandó, illetve a kibúvás a katonai szolgálat alól).

A bűncselekmény elkövetési magatartása

A bűncselekmény elkövetési magatartása az elkövetési tárgyakhoz igazodóan kettős, a testi bántalmazás és az egészségsértés.

A testi bántalmazás a más testét érő olyan ellenséges külső behatás, mely a testen vagy annak egy részén nyomokat visszahagyó sérülést vagy betegséget eredményez. E feltétel nem áll fenn és így nem valósul meg e bűncselekmény, ha az elkövető csak megérinti a sértett testét, haját, körmét levágja, vagy undorító folyadékkal leönti.

A testi bántalmazás módja bármilyen lehet, a lelki folyamatokra történő ráhatás kivételével. Közvetlen a bántalmazás, ha az elkövető érinti támadó jelleggel a sértett testét, míg közvetett, ha például állatot uszít rá.

Az egészségsértés a magatartással okozati összefüggésben létrejött betegséget öleli fel. Ezen elkövetési magatartás kisegítő jellegű, abban az esetben is ez áll fenn, ha pszichikai, szellemi behatás okozza. Így az olyan undorkeltés, amely a sértett pszichéjében valódi zavart vált ki, már nem tettleges becsületsértésnek , hanem testi sértésnek minősül.

A bűncselekmény befejezetté válása

A bűncselekmény a sérülés vagy betegség bekövetkeztével válik befejezetté. A sérülés külső okból keletkező és a test külső vagy belső részén jelentkező kóros elváltozás. A betegség az ember testi és szellemi állapotának normális jellegétől való, patológiás eltérés.

Fontos feltétel, hogy ezen eredmények a testi bántalmazással vagy az egészségsértéssel okozati összefüggésben jönnek létre. Annak nincs jelentősége, hogy az eredmény létrejöttében a sértett szervezetének egyéni sajátossága is közrehatott. Ha azonban más harmadik személy magatartása vagy az elkövető által nem ismert más objektív körülmény tereli az eseményeket az elkövető által előre nem látott sérülés vagy betegség bekövetkezte felé, az okozati összefüggés megszakad.

A bűncselekmény elkövetője

A bűncselekmény elkövetője bárki lehet. A közös elkövetés esetén a problémát általában az szokta jelenteni, ha súlyosabb eredmény következik be, és nem állapítható meg, hogy az elkövetők közül kinek a magatartása idézte ezt elő. Így például együttesen rugdossák a földön fekvő sértettet, aki sorozatos bordatörésével hónapokig beteg és szemének elvesztése miatt maradandó fogyatékosságot is szenved. Ekkor a bíróság a szándék- és akarategység fennállta esetén az elkövető konkrét személyétől függetlenül a súlyosabb minősítés körében társtettesként ítéli el őket.

A bűncselekmény mind szándékosan mind gondatlanul megvalósulhat. Fontos azonban, hogy a szándéknak nem csak a testi bántalmazásra, hanem a sérülés okozására is ki kell terjednie. Így a sporttevékenység során okozott sérülésért nem felel az elkövető, ha az adott tevékenységre vonatkozó szabályokat betartotta és szándéka ezen eredmény kiváltására nem terjed ki.

Gondatlan elkövetés esetén az elkövető csak akkor büntethető, ha a betegség vagy sérülés a 8 napot meghaladja.

A gyógytartam fogalma

A bűncselekmény minősítése során irányadó fogalom a gyógytartam. A gyógytartam funkcionális vagy anatómiai jellegű, tényleges vagy valószínű lehet.

A tényleges gyógytartam esetében nem az anatómiai gyógytartam - azaz a szövetek regenerálódását jelentő -, hanem a funkcionális gyógytartam lesz az irányadó, mely az adott szervnek vagy testrésznek olyan állapotba kerülését jelenti, hogy az képes legyen a baleset bekövetkezését megelőzően ellátott funkcióját betölteni.

Természetesen, ha az elkövető által okozott sérülés a sértett magatartásától függetlenül vezet komplikációhoz, az így elhúzódó gyógyulási idő már a bíróság számára is irányadó.

A valószínű gyógytartam

Kivételesen, ha nem állapítható meg pontosan, hogy mennyi idő alatt gyógyult volna az elkövető által okozott sérülés vagy betegség a gyógytartamot valószínűsíteni kell.

A valószínű gyógytartam lesz az irányadó, ha a sértett halála következik be, - amennyiben ez nem áll okozati összefüggésben az okozott betegséggel vagy sérüléssel. Ha a korábbi ütlegelés miatt egyébként rendszeres ellátásban részesülő sértettet még gyógyulása előtt halálos közlekedési baleset éri, az eljárás során igénybe vett szakértők valószínűsíteni fogják, hogy betegsége illetve sérülése mennyi idő alatt rendeződött volna.

A valószínű gyógytartam lesz az irányadó akkor is, ha a sértett felróható magatartásának következtében lép fel fertőzés vagy komplikáció, amely jelentősen megnöveli a gyógyulás időszakát. Így ha a hajléktalan, alkoholista sértett - akit a bűncselekmény elkövetése után kórházba szállítanak és ott ellátnak - a kórházból kiszökik és sérülését a továbbiakban el nem látva a hatóságok előtt ismeretlen helyen tartózkodik, akkor az így beállott súlyosabb következményért az elkövető már nem vonható felelősségre.

Ugyancsak valószínű gyógytartam alapján minősít a bíróság, ha a cselekmény kísérleti szakban marad. Így ha az elkövető egy bottal közepes erővel csap a sértett válla felé, azonban az ütés célját nem éri el, mert a sértettet barátja félrelöki, a bíróság valószínűsíteni fogja, hogy a cselekmény sikeressége esetén milyen sérülést okozott volna.

Súlyosabban minősülő esetek

Súlyosabban minősül a cselekmény, ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el. Még súlyosabban, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, vagy ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel valósítják meg. Legsúlyosabb az elkövető felelőssége akkor, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.

Az aljas indokból vagy célból elkövetett testi sértés

Az aljas indok vagy cél megítélése kapcsán a társadalom általános erkölcsi felfogása az irányadó. Minden olyan indok vagy cél annak minősül, amely e szempontból kiemelkedően súlyosan elítélendő. Így például, ha az elkövető a sértett akaratával ellentétesen azért bántalmazza őt, mert ez számára nemi vágyának kielégítését fokozza, vagy ha a bántalmazás teljesen indokolatlan vagy jelentéktelen ok miatt történik .

Védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben elkövetett testi sértés

A védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy akár időleges, akár állandó jelleggel ilyen állapotba lévő személy lehet. Akaratnyilvánításra képtelen állapot esetén a sértett belső okok miatt nem észleli a vele szemben végrehajtani szándékozott bűncselekményt, mert például - állandó jelleggel - súlyos szellemi fogyatékossággal bír, vagy - ideiglenes jelleggel - alszik vagy kábítószer hatása alatt áll.

Védekezésre képtelen, aki külső okok miatt nem képes a vele szemben megnyilvánuló támadást kivédeni vagy elhárítani, mert például - ideiglenes jelleggel - bezárták vagy fogyatékossága folytán - állandó jelleggel - mozgásában korlátozott. Ezek a személyek észlelik, felismerik a bűncselekmény elkövetését, azonban - akarati képességük hiányában - nem képesek védekezni ellene .

A maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés

Maradandó fogyatékosság abban az esetben állapítható meg, ha az adott testrész funkciója már nem vagy nem teljes mértékben állítható vissza. Ennek jellegzetes típusa valamely testrész - például végtag -, valamely érzékszerv - például látás, szaglás -, képesség - például nemző, közösülési, beszélő - elvesztése vagy használhatatlanná válása, a sértett testének eltorzulása, fogyatékossá válása, függetlenül attól, hogy ez külsőleg érzékelhető-e. E körbe sorolandó az az eset is, ha a sértett a bántalmazás következtében válik szellemi fogyatékossá .

A súlyos egészségromlást okozó testi sértés

A súlyos egészségromlás a maradandó fogyatékossághoz képest kiegészítő jellegű minősített eset .

A sértett olyan fizikai, pszichikai vagy szellemi egészségkárosodását jelenti, amely tartós - általában fél évnél hosszabb - és korábbi egészségi állapotához képest romlást jelent. Ilyen lehet például a krónikus betegség, de e körbe sorolhatjuk azt az esetet is, amikor az elkövető bántalmazása miatt a terhes nő elveszti gyermekét.

Nincs büntetőjogi jelentősége annak, hogy e hosszú gyógyulás után a sértett maradéktalanul rendbe jön-e vagy sem.

A különös kegyetlenséggel megvalósított súlyos testi sértés

A súlyos testi sértés akkor is súlyosabban minősül, ha különös kegyetlenséggel követik el .

A különös kegyetlenség megítélésénél - a szándékos emberöléshez hasonlóan - részben a sértett által elszenvedett támadás jellege, részben pedig az általános társadalmi felfogás az irányadó. Ilyen például, ha az elkövető a szokásostól lényegesen eltérő megalázással és elhúzódóan hajtja végre a cselekményt - például az egyébként öntudatlan sértettet hosszasan és kitartóan bántalmazza, számtalan törést, zúzódást és sérülést okozva ezzel.

Az életveszélyt okozó testi sértés

Az életveszély a halál bekövetkeztének reális, de nem szükségszerű lehetősége. Közvetlen az életveszély, ha életfontosságú szervek vagy szervrendszerek sérülnek - ilyen például a légmell vagy a koponyaűri vérzés -, közvetett, ha a sérülés valamely testüreg megnyílásával jár együtt, amely magával hozza fertőzés vagy gyulladás lehetőségét, de ennek hiányában is, ha a vérzéshez vagy a sérüléshez sokk járul .

A halált okozó testi sértés

A halál okozása a testi sértés legsúlyosabban büntetendő minősített esete .

Nagyon fontos feltétel, hogy ebben az esetben az elkövető szándéka csak a testi sérülés okozására irányul, a halálos eredményre az elkövető gondatlansága terjedhet ki. Például az elkövető az erősen ittas állapotú, egyébként rossz fizikai jellemzőkkel rendelkező sértettet úgy üti meg, hogy az ennek következtében elesik, és fejét bevágva meghal, a halálos eredmény tekintetében a gondatlanság megállapítható. Az elkövető ugyanis nem kívánta a halálos eredmény bekövetkeztét, ugyanakkor kellő körültekintés és figyelem mellett számolnia kellett volna azzal, hogy a sértett egyébként is rossz fizikai állapota és erős ittassága mellett az általa szándékosan mért ütés is elegendő ahhoz, hogy egyensúlyát vesztve elessen. További fontos feltétel, hogy az elkövető testi bántalmazása és a halálos eredmény között az okozati összefüggés fennálljon. Ha ugyanis az elkövető közepes erővel fejen üti a sértettet, amely alkalmas egy 8 napon túl gyógyuló sérülés okozására, de a sértett születési fogyatékossága - abnormálisan vékony koponyacsontja - miatt ebbe belehal, az elkövetőt még gondatlanság sem terheli, feltéve, ha erről a születési rendellenességről nem volt tudomása.

A testi sértés előkészülete

Abban az esetben, ha az elkövető súlyos testi sértésre aljas indokból vagy célból, védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást okozó, különös kegyetlenséggel elkövetett testi sértésre készül elő, előkészület miatt büntetendő.