Mi a véleményetek a mazsorettes videómról?

Ezt szerencsére nem te döntöd el.

Nekem azóta ilyen lesújtó a véleményem a mazsorettkedésről (sosem tetszett persze), amikor elolvastam egy olvasói levelet valami családi újság pszichológiai tanácsadó rovatában. Ebben a kedves anyuka amiatt panaszkodott, mert lánya eddig mazsorettkedett, úgy tűnt kifejezetten élvezi, de most abba akarja hagyni. A kedves anyuka kétségbe esve kérdezte, hogy mi legyen, mert a mazsorettkedés annyira jó dolog, annyi helyre eljut a lánya, annyi lehetőséget rejt.

Rendesen ledöbbentem, hogy létezik olyan nézőpont, ahonnan a mazsorettkedés ennyire világmegváltó dolognak tűnhet. Teljesen abszurd volt, és onnatól kezdve annyira sem tudtam komolyan venni, mint addig.

De nem voltam ezzel egyedül. A válaszoló szakértő, nem kisebb személy, mint Vekerdy Tamás is felhívta az anyuka figyelmét, hogy talán hagynia kellene döntenie a lányát, aki most ért a tinikor azon szakába, amikor már másképp kezd gondolkodni a világról, már nem vonzza annyira a "majomkodás". (Ő írta.) Tehát hagyni kell a lányt.

Mélyen egyet értettem vele.

Persze ettől még lehet, hogy másnak változatlanul az életét jelenti a majomkodás csapnivaló rézfúvószenére. (Most én mondom.) Legyen úgy, élvezze az életet, de ne várjon érte tőlem elismerést.

Szóval kívánok további minden jót! Ha pedig legközelebb beleszaladsz egy egymondatos trollkodó válaszba, akkor mielőtt a halálát kivánnád, mindig gondolj arra, hogy lehet, hogy nincs igaza, de nyilván van valami oka, hogy pont úgy vélekedik a kérdésben, ahogy, csak éppen nem volt kedve kifejteni.

Úgy beszélsz, mint kiszel tüncy...bocsi

am ügyes vagy