Szoktál irigykedni, féltékenykedni a barátaidra, barátnőidre?

Nem szoktam, akkor én nem lennék igazi barát/barátnő,

Ahogyan a barátaim sem irigykednek rám, úgy én sem, nem tartom szép dolognak :)

Én igen. De minden ellenségeskedés nélkül. Irigylem a legjobb barátnőmet, mert neki tökéletes az alakja, pedig annyit eszik mint egy coca. Én meg vért izzadva fogyózom és igen lassan mennek le a kilók (hozzáteszem, én szültem már, ő nem, rajtam maradt, de ő előtte is vékonyabb volt nélam). Másik barátnőmet irigylem, ha arról mesél, hogy ide megy - oda megy, állandóan utazik, mert van rá ideje és pénze.

Én bevallom, kicsit irigy vagyok ilyenkor, de rosszat egyiküknek sem kívánok sosem. Soha nem kívántam, hoyg a vékony barátnőm hízzon el, vagy a másik barátnőm csórósodjon el. Csak néha rossz hallgatni, de nem mutatom. Nem bántó irígység ez részemről, csak piszkálja az agyamat, hogy én is de szeretnék ilyen lenni, vagy ezt tenni.

Én szoktam irigykedni néha, de szerintem ez nem olyan szörnyű dolog. Ösztönözhet akár engem is arra, hogy jobban igyekezzek... Szerintem csak az a fontos, hogy ne mutasd ki az irigységet, és tudj örülni is a sikereinek.

Jah, persze van olyan (bár ez a súlyos eset) hogy valaki hátráltatja a barátait valami elérésében, mert fél attól, hogy majd később féltékenykednie kell... nah ez az amit el kell kelrülni!!

igen szoktam. és ilyenkor nagyon rosszúl érzem magam.ördögi kör...:S

bár szeretem őt úgy ahogy van és sosem tennék neki semmi rosszat, de valahogy a sz@r érzés mindig rám tör.

hogy mit lehetne ez ellen tenni sajnos azt nem tudom, de ez inkább féltékenység- és ez sajnos mindenkiben benne van legmélyen.:(