Ha egy nap arra ébrednél, hogy 30 évig kómában voltál, hogyan reagálnál?

Ha ma lenne akkor elég uncsi napra emlékeznék de ha az aznapi gondolataim is meglennének akkor nem lennék annyira gázban.

Vszeg b@zmegolnék egy sort, sőt törnék-zúznék, mert buktam az orvosit, 50évesen memória nélkül már nem túl sokra lehet vinni...

Aztán mégegyszer b@zmegolnék mert kimaradt a családalapítás stb., az unokáim még sztem beleférnek, de őket se látom felnőni...

A gyerekeim vszeg béranya hordaná ki Ukrajnában, vagy ha akkor már itt is engedik itt.

Am aznap: kb 4 óra hiszti, 5 óra újratervezés

rokonok barátok- a pár igazi felhívása megkeresése

happyhappy

1-2 hét világfelfedezés: mi változott, fejlődött stb.

aztán asap vmi üzleti ötlet - mivel addigra az enyémet már tuti megcsinálják de szerencsére elég kreatív vagyok és a pénzszerzéssel nem hiszem hogy gondom lenne

jah első körben írnék egy könyvet: 30 yrs of dreams

vagy vmi hasonló nyálas címmel és benne lenen az utolsó napom, meg hogy milyen az elős pár hetem/ hónapom itt, és hogy dolgoztam fel hogy ezdek újra egy idősebb testben, meg milyennek találom a világot hogy ilyennek képzeltem-e anno a jövőt ilyenek, meg lelki válság hogy az álmom fel kell így adnom stb stb.

aztán a befolyt pénzből nekiállnék vmi vállalkozásnak...

asszem ilyesmi.

médiafellépéseket is vállalnék, és direkt úgy csinálnám hogy mindig témában legyek - mivel már nem lehetnék orvos így a média se zavarna, jelenleg utálom őket :D:D

Öngyilkos nem lennék, még sok mindent ki akarok próbálni, sok helyre el akarok utazni.

Jó kis kérdés. :)

Szerintem mindenki azzal kezdené hogy a családtagjai közül keresne valakit aki még él.

Aztán megkérdezném hogy van-e még kőolaj illetve benzin/gázolaj, és nemleges válasz esetén elsírnám magamat. :P

Elmennék dolgozni a Hanilba. Csak az volna rossz, hogy egy csomó 18-20 éves semi leader parancsolgatna nekem az 53 évesnek. Mert 30 év mulva annyi leszek.

Hátha akkor is volnának olyan modelek, amikbe habszivacsot, vagy kábeleket kell betenni, és valahogy ellenék.