Melyik versrészlethez milyen képet képzelnétek el? Több lent.

Egy versrészlet alapján szeretnék megfestetni egy képet. Arra lennék kíváncsi, hogy nektek ezek alapján milyen képek jutnának eszetekbe.

A részletek:

Kálnoky László: Búcsúztató

"Hallgattalak, s ha végre menni kellett,

jártam parázsló csillagok alatt,

vonzalmamat

hurcolva, mint kínzó testvérszerelmet."

Frye: Ne jöjj el sírva síromig

"(Ne jöjj el sírva síromig,

Nem fekszem itt, nem alszom itt;)

Ezer fúvó szélben lakom

Gyémánt vagyok fénylő havon,

Fejed fölött körző madár,

Csillagfény sötét éjszakán,

Nyíló virág szirma vagyok,

Néma csendben nálad lakok."

Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú

1. "Előttünk már hamvassá vált az út

És árnyak teste zuhant át a parkon,

De még finom, halk sugárkoszorút

Font hajad sötét lombjába az alkony:

Halvány, szelíd és komoly ragyogást,

Mely már alig volt fények földi mása,

S félig illattá s csenddé szűrte át

A dolgok esti lélekvándorlása..."

2. "...Igézve álltam, soká, csöndesen,

És percek mentek, ezredévek jöttek, -

Egyszerre csak megfogtad a kezem,

S alélt pilláim lassan felvetődtek,

És éreztem: szívembe visszatér,

És zuhogó, mély zenével ered meg,

Mint zsibbadt erek útjain a vér,

A földi érzés: mennyire szeretlek!"

Radnóti Miklós: Tétova óda

"Mióta készülök, hogy elmondjam neked

szerelmem rejtett csillagrendszerét;

egy képben csak talán, s csupán a lényeget.

De nyüzsgő s áradó vagy bennem mint a lét

és néha meg olyan, oly biztos és örök,

mint kőben a megkövesült csigaház.

A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött

s zizzenve röppenô kis álmokat vadász..."

Juhász Gyula: Anna örök

"Az évek jöttek, mentek, elmaradtál

emlékeimből lassan, elfakult

arcképed a szívemben, elmosódott

a vállaidnak íve, elsuhant

a hangod és én nem mentem utánad

az élet egyre mélyebb erdejében..."

Mindegyik részlethez 1-1 általatok elképzelt képet rendeljetek hozzá, kérlek! :)

(Ha lehet, kort és nemet is!)