Megtörtént már valakivel h álmodott valamit, és az bevált? Vagy a szokatlan megérzései is valora válnak?

sokan foglalkoznak azzal, hogy az agyunknak csak kis részét használjuk, az érzéseinkre nem is figyelünk.

Akkor te figyelj rá.

nekem inkább ilyen dezsávűm szokott lenni (bocs nem tom h irják) szal nem sima dezsavű hanem tutira emlékszem h ami msot megtörtént velem régebben már megálmodtam..de olyanra még nem volt példa h előre tudtam volna csak abban a percben tudom h ezt már álmodtam és akkor átgondolom és tom mitörténik a következő másodpercekben és úgy is van!

kedves kérdező inkább örülj neki h ilyen "adottságod" van! én nagyon örülnék neki ha ilyen dolgok történnének velem :) ugyhogy hagyd és élvezd a képességed :)

Én dédmamám halálát álmodtam meg, pont halálának éjszakáján. Olyan 6-7 éves lehettem.

Egy másik érdekes megérzésem is volt már, szerencsére akkor nem történt semmi komoly, de történhetett volna. Én Szeged egyik külvárosában lakom, ahova két busszal lehet eljutni, és barátnőmékkel hazafelé tartottunk (kb 2 éve), amikor barátnőm húga feltette a kérdést, hogy melyik buszmegállóba megyünk. Kapásból rávágtam… persze az távolabbi volt, messzebb is állt meg a házunktól, hosszabb volt a menetideje is és később is jött, mint a másik, mégis azzal szerettem volna menni. Rögtön rávágták, hogy nem azzal megyünk, mert… (persze jogos volt)

Iszonyatos félelem fogott el, és remegni kezdtem, de nem tudtam, hogy mitől. Úgy könyörögtem nekik, mint egy gyerek, vagy mintha az életemért könyörögtem volna (később kiderült, hogy így volt) Mondták, hogy csak akkor tudom őket meggyőzni, ha mondok egy elfogadható érvet. De ötletem sem volt. Tudtam, hogy ha azt mondom, hogy azt csinálnak, amit akarnak, akkor elmennek a másik busszal, mert makacs mind a kettő. Mégis úgy döntöttek, hogy velem tartanak, bár nem tudtam megmagyarázni. Csak annyit tudtam, hogy rossz előérzetem van. Nagyon rossz. Hazamenünk és nem történt semmi. Ez már estefelé történt. Barátnőm apukája mentős, és aznap este az éjszakai műszakban volt. Az út, amin az a busz jár, amire nem akartam felszállni, nagyon forgalmas, és veszélyes. Másnap mesélték, hogy pont abban az időben, amikor nem voltam hajlandó a másik buszmegállóba menni, elaludt egy kamionos a volánnál, és belerohant a buszmegállóba, a kamionos meghalt, és ha állt volna valaki a megállóba, ők sem élték volna túl.

Azóta hallgatnak a „hülye női megérzéseimre”

17/L

Én katasztrófákat szoktam megálmodni...

Többek között megálmodtam a 2004-es cunamit vagy a mostani Haiti földrengést. Ezek előtt 3-4 nappal a családtagjaimnak, barátaimnak előre jelzem, hogy ez meg ez a katasztrófa fog történni... csak az a baj, hogy a helyszínt sosem tudom behatárolni :@