Annak idején hogy volt a katonai bíróság?

Volt a fogda, ahhoz nem kellett semmilyen bíróság, a századparancsnok simán beküldhetett, ez általában laktanyán belül volt, ha nem nagy laktanyában szolgált valaki (pl. lokátorállomás, VÁP, raktárbázis, stb.) akkor ilyenkor átvitték egy közeli laktanyába.

Fogdán kemény volt a fekhely és nem volt szórakozási lehetőség (tévé, kártya, könyv, stb.) valamint a derékszíjadat, cipőfűződet is elvették. De az nem volt hosszú, pár naptól két hétig. Vagy talán egy hónap, de ha jól emlékszem aki egy hónapot volt, az igazából kétszer két hetet, csak nagyon gyorsan visszakerült.

Meg volt a "futkosó", a honvédségi büntetés-végrehajtás, ahová katonai bíróság utalt be, és az ott töltött idő nem számított katonai szolgálatnak, tehát annyival tovább voltál egyenruhában. Egy évem alatt egy katona volt a laktanyában (=egy harckocsi zászlóalj, két lövész zászlóalj meg hiradó, hadtáp), akit futkosóra küldtek, meg egy másik aki onnan jött vissza és így már harmadik éve volt katona. Utóbbin sokat nem javított a futkosó, balhés, verekedős gyerek volt továbbra is.

Akit küldtek, az egy szerencsétlen gyerek volt, aki elment eltávra és nem jött vissza otthonról, úgy értve, hogy el sem indult napokkal később sem, hanem éppen ganajozta civilben a disznót, mikor kiment érte a VÁP. Nyilvános tárgyalása volt a csapatművelődési otthonban, berendeltek minket közönségnek. Egy zöld Ladával jött az ügyész-bíró-kirendelt védő hármas, mindhárman egyenruhában. A srác kapott egy év futkosót.

Még annyit #3-hoz, hogy ennél azért gyakrabban lehetett volna embereket futkosóra küldeni, de minden "felfelé" nyilvánosságra kerülő ügy a mi tiszti karunk jó hírét is rontotta volna, így amit lehetett eltusoltak, megoldottak saját hatáskörben.

Pl. az országimázsunkra kevésbé odafigyelő honvédek EÁP alatt (=ellenőrző-áteresztő pont) nem csak kitelepültek, de parancs nélkül megállították a nyugati rendszámú kocsikat, és cigit lejmoltak tőlük. (amely kérésnek a betárazott gépkarabély akkor is ad némi nyomatékot, ha nem fogja a sofőr fejéhez)

Vagy a laktanyaparancsnok lakása alatt volt a VÁP (=katonai rendészet) városi körlete, akik a pincében 200 literes hordókba gyűjtötték az üzemanyagot. Miután a belső vizsgálat kiderítette, hogy a cél nem az alezredes elvtárs felrobbantása volt, csak sima lopás, nem lett belőle ügy. (a "fellelt" üzemanyagot meg nem a sorállomány adta el, hanem a hivatásosok)

Valami fura katonai logika alapján nagykanizsai alakulatként mi építkeztünk a táboralvai lőtér előtt laktanyaépületeket. A nagy távolság miatt hivatásosok nem akartak oda menni, így szabálytalanul kineveztek két sorállományút őrmesternek. Az egyikük minden hétvégén saját kocsijával járt haza, és vitte haza az anyagot saját házépítéséhez. Nagy sokára bukott csak le és anyni volt a büntetése, hogy lefokozták honvédnek - de ez iagzából leszerelés előtt neki jól is jött, mert a honvédeket kevésbé rángatták később vissza tartalékosnak.