Milyen rádiót vegyek ?

FM rádiók..

Lehetetlen az FM rádióhullám terjedési tulajdonságai miatt.

Pl: Dunakanyarban a belső oldalán már nem lehet az előtte lévő hegyek árnyékolása miatt venni a Széchenyi nagyadót.. És Te az egész világot akarod

Az amatőr rádiósoknak nincsenek "rádió adásaik".

Ott két állomás felveszi egymással a kapcsolatot és forgalmaznak, rádiókról, antennákról, terjedésről beszélgetnek..

Ők ugyan az egész világgal tudnak, de nem akármikor, a hullámok szeszélyes terjedése miatt azzal beszélgetnek, amerre éppen lehet.

Internet a barátod, ott hallgathatsz kb,. bármilyen rádiót, sőt még amatőrbe is belefülelhetsz..

FM rádiót csak korlátozottan tudsz normál rádión hallgatni, - ezért azt inkább internetről érdemes hallgatni. Sokfélét találsz.

Nagy távolságú - klasszikus - rádiózás a rövidhullámon, ill. közép és hosszúhullámon szokott lenni. Klasszikus rádióforgalmat inkább a rövidhullámon fogsz találni, - tehát egy olyan rádiót érdemes beszerezned, amely 0-30 MHz-ig képes a jelek vételére. A rossz hír, hogy a hosszúhullámon inkább navigáció-meteorológia adásokat lehet hallani és a tengeralattjárókat, de azokat sem nyílt forgalom jellemzi. Keskeny löketű szinkron géptávíróval kommunikálnak elsősorban - sokszoros kódolással - vagy modemmel. A géptávíró jellemző inkább, mert összefüggés van a sávszélesség és a kimenő teljesítmény viszonylatában. -Minél szélesebb sávban sugározol ki egy adást, annál nagyobb teljesítményre van szükség azonos távolság áthidalásához. Az emberi beszéd sávszélessége 3400 Hz, míg egy keskeny löketű géptávíró általában 150-250 Hz közötti sávszélességű (általában 170-200)! Az sem mindegy, hogy konkrétan mit akarsz hallgatni, mert a műsorszórók mögött komoly kimenő teljesítmény van, míg a katonai vonatkozásúaknál általában kevesebb, a rádióamatőrök esetében pedig még kevesebb. Nagyon komoly antenna bemeneti érzékenységre, erősítő fokozatra van szükség ahhoz, hogy meg tudj hallgatni (pl.) az Usából kisugárzott 10 W-os kimenő teljesítményű adást. Persze ehhez az antennának is komolynak kell lennie, - nem elégséges egy réz golyóstollbetétet rádugni a rádió antenna bemenetére, - mert ez a felületi hullámon anno, kisugárzott MTV2 vételélhez bőségesen elég volt, de egy 10 W-on susogó valamihez nem elég.

Például a Kiwi SDR egy eléggé jó kütyü ilyesmihez, de most éppen hiánycikk. A célirányos hallgatózáshoz nem árt ismerni a hullámsáv felosztását és ismerni valamilyen idegen nyelvet is.

Vannak navigációs (repülő, hajózási), meteorológiai, diplomáciai, katonai, rádióamatőr, műsorszóró hullámsávok - magától értetődően durvább és kevésbé durvább átfedésekkel. Például előszeretettel dugdosnak el rádióamatőr sávokban katonai adókat úgy, ahogyan van néhány megtévedt amatőr is (pl. a 6,5 MHz-es sávban) vagy a kora esti és a kora reggeli órákban hallhatsz 7200 KHz környékén rádióamatőrt és műsorszórót is egyaránt. A katonák parancsot hajtanak végre, - nem hobbiból kolbászolnak amatőr sávokba, - de annyit tudni illik, hogy azért, mert Európa nagy részén jól hallhatsz egy dolgozó amatőrt a 3600 MHz-es sávban, attól még lehet ugyanezen a frekvencián síri csend az Ural hegység déli körzetében, - gyakran nincs is tisztában egy rádiózó ember azzal, hogy zavar valaki mást az adásával, nem feltétlenül rosszindulat áll a zavarás mögött. Más a helyzet a 10460 kHz-en, - ahol viszont rendszere a fütyi méregetés rádiódiverzióban kiteljesedve. A háborúval összefüggő rádiódiverziót is tetten lehet érni itt-ott, de ez most mindegy, mert gondolom, te inkább műsorszórókat vagy amatőröket szeretnél hallgatni.

A hullámsávokra rá tudsz keresni a neten, - nem irkálom le, mert nem is ez volt a kérdés és a lista is hosszú lenne.

A rövidhullámot nemzetközi nyelvén úgy rövidítik, hogy "HF"!

Próbálj meg szerezni egy Kiwit, - ha komolyan gondolod, de azzal számolj, hogy az antenna is komoly költség, ill. helyet is kell neki szorítani valahol. A beltéri antennák papíron csodásak, de én ráfaragtam eggyel, mert megvettem egy vagyonért és a Kossuth is csak sustorgott vele, - amit 2 MW-tal sugároznak Soltról! Okosan!