Gyümölcsös vállalkozás?

szerintem a barack nagyon körülményes de a szilva például nagyon jó lehet

ennek néz utána hogy a te földeden milyen minőségű a talaj,

Én mellékesben szilvalekvárt főzök és azt árulom a neten de persze kicsiben

kis profitom is van rajta kb 4000/ kg ért árulom és 1000ft/kg a profitom

és 16-18 órát főzöm fa tűzön réz üstben és csak szilva és kis cukor ha a szilva fajtája kissé fanyar(fahéjas,natúr) ezt a kettőt főzőm.

Fontos!!!

A gyümölcsfáknak idő kell Permetezni kezelni kell

Én Gárdonyban lakok És ott van egy helyi termelő akit ismerek,500 kg szilvát

veszek tőle kilóját 300 ft ért

#1 Akkor a szilvatermesztés honnan gondolod, hogy nagyon jó lehet, ha te is olcsón veszed a stilvát, és a lekvárkészítésből van a bevételed?

Szerintem inkább Kajszibarack, mert azt gyümölcsként el lehet adni közel 1000 ft-ért. De ugyanúgy lehet lekvárt, dzsemet készíteni belőle, pálinkát, dzsúzt, meg lehet aszalni is.

Agrármérnökként válaszolok.

Nem fogod tudni rendesen ÉS profittal üzemeltetni a kajszist. Hisztis növény, mindenféle betegsége van, metszegeted, alakítgatod, megtámadja a minden is, kiszárad, túllocsolod, kanalasodik, tűzelhalás, megrágja a Melolonthaféle.

Azt nézd, ami most azon a területen az adott éghajlaton megmarad. Van-e locsolásra lehetőséged? Mert ha valami vízigényeset odatelepítesz (kajszi), akkor a gatyád rámegy az öntözésre, cserébe viszont talán kimosod a talajból a tápanyagokat és elszikesedik.

Milyen típusú a talajotok? Hogyan oldod meg a sorközművelést? Van-e növényvédelemre ismereted? Van-e zöld könyved? Mert elkezdeni valami obis vacakkal permetezgetni mondjuk gomba ellen vicces lesz meg drága is.

Nem úgy kezdünk kertészetbe, hogy mi éri meg leginkább, hanem hogy mihez értünk és mihez illik a terület adottsága.

3

Hát nem tudom, milyen agrármérnök vagy, de azt látni, hogy a sárgabarackhoz nem értesz semmit.

Kezdjük ott, hogy a tűzelhalás nem veszélyes rá. Az az almafélék betegsége.

Gutaütés lehet gond, de kezelt fák esetén esélyes, hogy nem lesz belőle nagy baj. Hacsak nem kimondottan érzékeny fajtákat választasz.

Igazából a sárgabarackkal egyetlen komoly gond lehet, mégpedig a virágmonília. De azt sok egyszerű III. kategóriás szerrel tökéletesen meg lehet fogni. Pl. Chorus 50 WG, virágzásban 2-3 alkalommal. Az összes többi probléma még ennyi szót se érdemel. A virágmonílián kívül szinte minden évben elég 1-2 rovarölő. Csupa olyan dolog tud támadni, ami ellen elég akkor védekezni, amikor esetleg megjelenik.

Ja, és persze az időjárás. Sík vidéken nem nagyon érdemes barackot ültetni a tavaszi fagyok miatt. Lejtő kell, ahol van fagylefolyás. Sík vidéken nagy átlagban minden második évben el fog fagyni. Sok sík helyen már vagy 6 éve nem termett. Nálam dombon 1 teljes elfagyás volt összesen, meg 25 év alatt pár gyenge termés.

Az öntözés amúgy nem akkora gond, rendes helyen legfeljebb csak az étkezésit kell öntözni, a többit csak nagyon ritka aszályos években. Érdemesnek érdemes, de nem feltétel.

Fél hektár az olyan, hogy munka mellett nem tudod csinálni egyedül, megélni meg nem tudsz belőle. Főleg az eladás a gond, bárhogy is gondolod. Nagybanira hordhatod, féláron. Piacon kilózva, teljes áron nemigen megy el napi egy mázsa, még nagy piacon se. Miközben tonnaszámra érik... Ahhoz ember is kell, aki szedi.

A szedd magad meg olyan, hogy vagy mennek, vagy nem mennek... Ha bejön egy esős idő, akkor nem mennek, mert megáznak. Ha bejön egy hőség, akkor nem mennek, mert olyankor nem fűtenek a lekvárkészítéssel. De a barack meg érik... Ha lehullott és megrothadt, már cefrének se veszik meg.

A régi jó lekvárnak való fajták érés után 2-3 nappal lepotyognak. A modern fajták kemények és ízetlenek, amit nem vesznek nagy tételben a felhasználók, ilyet nagybanin tudsz eladni inkább, a kofák a szép és kemény barackot keresik, az íze (ill. az íz hiánya) nem érdekli őket.

És még az is gond, hogy a sárgabarackok eléggé együtt érnek, nincs olyan szórás, mint szinte minden gyümölcs esetében, hogy 2-3 hónapig tudnád folyamatosan árulni.

Hogy megéri-e: ha értesz a megtermeléshez, és tudsz segítséget szerezni, és persze ha el tudod adni, akkor természetesen megéri. Én magam termelem kb. 15-20 Ft/kg áron, ennél csak drágábban kel el...

4, hát nem tudom, hogy miért kell egyből bunkónak lenni :) Eltévesztettem, mert éppen egy birsligetet mentünk meg és ahhoz keresek tanulmányokat. Egyébként pár kollégám szerint a rohadék erwinia elkezdte a csonthéjasokat is piszkálni, tehát pár év és talán tényleg lesznek tűzelhalásos barackok is. Mondjuk marhára nem hiányozna, van bajunk enélkül is.

Abban igazad van, hogy fél hektár egy annyira középértékű terület, hogy szinte semmit nem éri meg belerakni. Legalábbis úgy, hogy gyorsan kell a profit.

Van olyan gazda, akinek fél hektáron van (nemsokára csak volt) kajszija. Olyan még nem volt, hogy elég lett volna 1-2 permetezés szabadforgalmúval. Minden alkalommal fel kell íratnunk valamit a növényorvossal, pedig ezek elvileg rezisztens fajták moniliára. Hát nem. Időben is permetezett, jól is keverte, idő is jó volt, mégis pusztított a monília. Egyszerűen kezelhetetlen mennyiség.

Nálad domb van, ami iszonyat nagy szerencse. Nem tudom melyik oldalra néz, illetve melyik országrészben vagy. Mi a homokhátságon is próbálkozunk (főleg kécskei rózsával), de van hegyoldalban termesztő és alföldi gazda is a repertoárban. Sokan egyszerűen ki akarják már vágni, mert 6-7 éve, ahogyan te is mondod, elhanyagolható a termés.

Az öntözés tavaly pl kulcskérdés volt, a délalföldi srácnál 70 fából 4 száradt ki, ami elképesztően rossz arány.

Nem tudom nálad van-e mellette méhészet? Az elmúlt 3 évben azt figyeltük meg, hogy kb 0,5-1%-kal kevesebb a méh. Azt gondoltuk, hogy ez nem lesz akkora gond, de mégis durván meglátszott. Néhányan most emiatt kezdenek bele a méhtartásba is, mert a vadméh állomány megcsappant. Más beporzók is kevesebben vannak, de a mézelő méhek fontosak lennének néhány régi fajtához.

Nem voltam bunkó, csak úgy láttam, hogy más a szakterületed, és a barackkal csak úgy mellékesen találkoztál valamikor régen az iskolában.

De oké, az elfogadható, hogy rossz szót írtál.

Nálam tényleg nincs gond soha a virágmoníliával. (Dél-nyugati fekvés.) Kb. a legegyszerűbben megvédhető fáim a barackok.

Méhek szerintem a legközelebbi faluban vannak, ami légvonalban vagy 2-3 km. Ha virágzásban megnézem a fákat, általában csak 1-2 háziméhet látok. De mivel sok elvadult terület van errefelé, ezért a háziméheken kívül is rengetegféle megporzó rovar van a környéken, és így együtt azért összehozzák a dolgot... A méhészek persze azt állítják, hogy minden a háziméheken múlik, de egyszer olvastam egy gödöllői tanulmányt, és az alapján még a mindenféle szúnyogok és legyek is elég jól meg tudnak porozni egy fát. A Mo-on élő többi 6-800 féle méhfajról nem is beszélve. (Amelyek főleg csak ott ritkák, ahol a háziméhek kiszorították őket.)

A Dél-Alföld az tényleg durva volt idén. Nálam északabbra kötött talaj van, és a júniusi rengeteg eső kitartott a szeptemberi esőkig tűrhető mértékben. A szeptember elején érő őszibarackokon kívül minden egész jól bírta öntözés nélkül.