Normális az ha valaki 30 fölött nem akar elköltözni a szüleitől?

Nem normális

Idővel az az egészséges ha a gyerek le válik a szülőről, önállóvá válsz

Ez az élet természetes rendje, főleg harminc évesen, főleg ha van saját lakásod.

Ez a nem felnövés dolog q kényelemről és a félelemről szól.

Esetleg utána olvashatnál a Pán Péter szindromának

#6 Nos, akkor közöld vele, hogy az élet bizony nem habos torta, és lesz az még hab nélküli száraz keksz is. Gondolom nőt még életében nem látott közelről...

Ha pedig csak a munkatársad, akkor minek foglalkozol vele? Én legalábbis főként dolgozni járok a munkahelyemre, nem haverkodni meg jópofizni.

Az ő élete, ő dolga.

Mondd neki: hozzád költözöm és akkor tudok spórolni a kiruccanásra.

Amúgy meg vannak emberek, akik nem akarnak egyedül lakni, tök oké ebben az esetben is, ha szüleivel lakik.

Tesóm pl rosszul van, ha egyedül van a lakásba és visszament anyumékhoz.

Az, hogy volt-e kapcsolata stb az se a te dolgod.

Meg nem is mindenkinek való.

S vannak akik nehezen lelnek párra.

Ismeretségemben is vannak, akik akarnak komoly kapcsolatot, de nem igen leltek értelmes emberre. Akiket be is mutattak nekem is, hát... Nem véletlen lett vége... Nem hozzájuk valók voltak, de próbálkoznak.

Jómagam pedig nyitottan várok szeretettel mindenkit vendégségbe. Ha egyedül jönnek, ha jelöltjükkel.

Csak a mielőbbi boldogságot kívánom már nekik is.

Pl én 31 évesen találtam páromra, egy hollandiai férfi.

Volt nekem 5.5 éves, a többi 3hónapos, 1-2éves kapcsolatok...

Hidd el, a normális párra lelés nem mindenkinek jön össze elsőre, mint a mesékben.

Hagyd az illető magánügyi dolgait.

Ha bírod, akkor költözz össze vele hogy spórolj és zúzzatok valamerre kikapcsolni, ha úgy van.

Az, hogy valaki megsértődik őt minősíti, hogy nem ért meg téged, nincs tekintettel helyzetedre.

De te se nagyon vagy az övére tekintettel, mert itt beszéled ki őt, úgy hogy valószínű: felszínesen ismered és pletyizel, kontárkodsz itt.

S az is megesik, hogy szimplán csalódott, mert nem talál utitársat, csak te gondolsz bele többet. Ki tudja.