Olyan korokat élünk amelyben előjöttek a fenevadak?

> Utána viszont volt egy 70 éves romantikus béke időszak

Hát… Inkább általad romantizált az a 70 év. Nézzük:

- Mao Ce-tung diktatúrája 1945 és 1976 között.

- Sztálini diktatúra 1953-ig.

- Koreai háború 1950 és 1953 között.

- Szuezi válság 1956-ban.

- 1956-os forradalom Magyarországon.

- Vietnámi háború 1959 és 1975 között.

- Kubai rakétaválság 1962-ben.

- Prágai tavasz 1968-ban.

- Kim Ir Szen diktatúrája 1972 és 1994 között, meg persze a folytatása Kim Dzsongillel és Kim Dzsongunnal mind a mai napig.

- Pol Pot rémuralma Kambodzsában, 1975 és 1979 között.

- Afganisztáni háború 1979 és 1989 között.

- Irak-iráni háború 1980 ls 1988 között.

- Amúgy közel-keleti háborúk és polgárháborúk sora, kuvaiti válság, iraki háború, al-Káida ellen vívott afgán háború, Iszlám állam stb…

- Volt itt nekünk egy délszláv háború is.

- Most meg itt a ukrajnai háború – előzményként a Krím annektálásával –, meg a gázai konfliktus, meg a levegőben lebeg, hogy Kína megtámadja Tajvaint.

- A Kaukázust meg Afrikát nem is érintettük.

~ ~ ~

Európa persze viszonylag csendesebb volt. A nyugati blokkban a II. világháború után Franciaország és az NSZK afféle halálos ölelésben, kölcsönös egymásra utaltság révén – Európai Szén- és Acélközösség, majd az Európai Unió – vette elejét annak, hogy újabb háború törjön ki. Azért ezt némileg beárnyékolta pl. az IRA és az ETA tevékenysége. Keleten meg a közös megszálló, a Szovjetunió biztosította a megszállt területeken a békét. Persze ez nem jelenti azt, hogy a diktatúráknak ne lett volna sok millió áldozata.

Ilyen lokális békeidők meg azért eddig is voltak a történelem során.

~ ~ ~

> a sötét triász teljesen ráteszi kezét a hatalomra és jóság, morál, együttérzés teljesen felszámolódik

A hatalom mindig is ilyen volt és ilyen is lesz. Maximum az eszközök változnak.

"Utána viszont volt egy 70 éves romantikus béke időszak, a paradicsomhoz talán ekkor kerültünk a legközelebb. "

Hát igen, a sztálini Szovjetunióban (vagy épp nálunk Rákosi pajtás alatt) igazi paradicsomi állapotok uralkodtak!

"A javak egyenletes elosztása nem lehetséges"

Én ezt értem, de nem fogadom el. Szerintem fontos lenne a javak igazságos(abb) elosztása, és ezért érdemes küzdeni. Ezzel szemben a legnagyobb akadályt azok jelentik, akik ugyanígy látják, csak irracionális, megvalósíthatatlan dolognak gondolják, ezért már a legelején lemondanak az érte való küzdelemről.

Értem azt is, hogy az ember úgy van kitalálva hogy ..., de ezt sem lehet szerintem elfogadni, főleg ha valaki szerint ez nem jó. Amúgy meg nem biztos, hogy mernék kijelentéseket tenni arról, hogy az ember hogyan vagy miért van kitalálva, főleg nem negatív irányba.