Mi a teendő, ilyen esetben? Munkahelyi zaklatás/bántalmazás/fenyegetőzés/gyilkosság???!

És nincs ott senki aki ennek szem-, vagy fültanúja lenne? Fura. Vagy hogy valakit fizikailag és lelkileg is terrorizálnak, mégis ugyanúgy bejár és közösen étkeznek, nem kerüli őt. Fura.

Rendőrség és felmondás a megoldás.

Bizonyíték rögzítése. Kamera, hangfelvétel stb.

Majd feljelenteni az illetőt.

Jelképes összegekért lehet venni alig 3x3 cm es kamerákat is már manapság.

Amennyiben nincs elszántság, talpraesettség az illetőben, hát... Sajnálom, de akkor türnie kell, mindaddig, amíg tettlegességig nem fajul, ki nem merül lelkileg stb.

Rengetegen halogatnak ilyen komoly témákban is.

Nálam anno próbálkoztak hasonlókkal, ám fordult a kocka és pszichésen kicsináltam vagy sakkban tartottam azokat, akik ártani akartak nekem.

Csendes megfigyelő típus vagyok. Önmagában a csendes embereket szeretik kispécizni, mert általános tévhitekkel azonosítják ezen személyeket.

Attól, hogy mond valaki valamit, gonoszkodik, kiélik a komplexusaikat másokon, nem feltétlen veszélyes, legtöbb esetben szájaratéznak csak.

Az, hogy kirugatott pár embert, nos más is meg tudná oldani.

Az ilyen embereknek van a legtöbb gyengepontjuk.

Élvezik azt, hogy rettegnek tőlük, s ezáltal van egy erős befolyásoltságuk.

Ha önmagában ezt az érzést nem adják meg neki, lenézik, lekezelik, félvállon veszik bepánikolnak, hogy nem az övüké a kontroll.

Ha pedig dühbe jön kiengedi hangját, amit pl rögzíteni is lehet. Ha tettlegességig fajul, akkor pedig onnan nincs visszaút neki, főleg ha sikerül bármilyen formában elcsípni, rögzíteni.

Viszont: az se normális, aki hagyja magát!

Bőven lehetett volna ideje, lehetősége rendezni ezen dolgokat az áldozatnak.

Vagyis problémamegoldó képessége, józan kitisztult elméje sincsen az illetőnek.

Talpraesettnek kell lenni, mert akiben látják ezt, azzal nem szívóznak.

Valami régről eredő pszichés dolog is lehet a háttérben, ami miatt ilyen kis "engedelmes", "leblokkolt" . Neki se ártana kezeltetni önmagát.

Hagyja, hogy az érzelmek uralják az elméjét.

Felnőttként ez komoly hiányosságokra utal.

Az biztos: egy ilyen embert, mint ez a zaklató, mielőbb el kell távolítani az emberektől/közösségből és minimum pszichiátriai kezelés alá venni, amennyiben tényleg olyan, amilyennek elmondjátok.

Sose értettem azokat az embereket, akiknek fontosabb egy vacak munkahely, mintsem az egészségük, legyen szó testi vagy lelki dologról.

Egyik felettesemet anno elcsalogattam (követett mindig...) egy félreeső helyre, kezébe nyomtam a kávét és elkezdtem monológomat.

Azzal próbált visszavágni, hogy elintézi azt, hogy maradjak még pár hetet az ő keze alatt, mert én csak besegítő voltam az elmaradásuk miatt.

Ott akart volna tartani, mert mindenáron be akart hálózni a nem kevés ellentmondásom ellenére is.

(Akadályoztam, hogy közelembe ne tudjon jönni stb.)

Annyit mondtam: ha visszaélsz a pozicióddal, akkor még csak emberszámba se tudlak venni. - lekezelően mondtam, hogy érezze, majd belesza.rom stílust is felvettem és éreztettem vele, nem hat meg a munkahelyem elvesztése se, de mindenáron azon leszek, hogy kicsináljam, ha továbbra is azt csinálja.

Azokat az embereket tudják manipulálni könnyebben, akik számára van veszíteni való dolguk.

Pl a hölgynek a munka.

Viszont: valószínű a pasasnak is fontos a munkahelye.

Agyaljatok és fordítsátok meg ezt a lelki terrort. Akár bizonyítékokkal.

Másik esetem:

Volt, aki kikapta kezemből a telefont. Mosolyogva közöltem le vele, otthon van a másolat, hiába tesz bármit.

Lesápadt és kezdett bepánikolni.

Majd tárgyalni kezdtem vele.

Megfenyegetve.

Kezet akart emelni rám és jeleztem, hogy a bőröm minden apróságtól belilul, a helyében én nem tenném. Különben megy a feljelentés.

Nem fogja senki se megoldani helyettünk a dolgainkat.

Ő van ott, ő van benne, neki kell jobban átlátnia a dolgokat és megoldást kidolgoznia az adott problémára, illetőre szabva.

Annyit tehetsz, hogy bátorítod, mellette vagy, amikor pl emészti a dolog, érezze hogy megbeszélheti valakivel, ne fojtsa el és igenis bátorítsd, vagy segíts ötletet adni neki.

Alólam rugná ki valaki a széket azzal a lendülettel burítanám nyakon innivalóval vagy kajámmal minimum.

Poénkodnék, hogy "ennyire éhes vagy? Miért nem szóltál? Átadtam volna neked az ülőhelyemet is, ha ennyire kell. Nem az óvodában vagyunk, kisfiam."

Ezzel több ponton is meg lenne sértve. Sérülne az egója.

Lecsórózod őt, szánalmat mutatsz és még ovis gyereknek is nézed, kezeled.

Utálok gonoszkodni, ám vannak esetek, amikor nem lehet elkerülni.

A béke és nyugalomért is sok úton-módon meg kell dolgozni.

Adott esetekben a gonoszkodóval szemben a saját módszereit felülmúlva kell pofán csapni, hogy megérezze.

Amiket tehet:

Ellentámad ésszel a zaklató felé.

Vagy

Tovább tűri és összeroppan, testileg és lelkileg egyaránt.

Vagy

Távozik munkahelyről.

Sok esetben az utóbbi két pont dominál embereknél, mert gyávák, hagyják magukat.

De a menekülés sose hoz igaz megoldást és a lelki sebek is ott maradnak lezáratlanul.

Mielőbbi lépést kívánok neki, vagy így vagy úgy, de semmiképp se maradjon homokba dugott fejjel és tűrje tovább, mert az rámegy az egészségére minden téren.

Az egészség pedig az első és legfontosabb!

+menjen szakihoz ezen lelki gondjaival.