Egy 100 négyzetméteres, 2.5 méteres belmagasságú épületnek mennyi vakolatra van szüksége 10 mm vastagon? Mennyi habarcsra, homokra?

Például, egy 4x25 m-es, vagy 5x20 m-es, vagy 8x12,5 m-es, vagy 10x10 m-es alapterületű épület is 100 m² alapterületű.

Rendre, 58 m, 50 m, 41 m, illetve 40 m a kerületük. Így, ugyanakkora külső falmagasság esetén akár 45% is lehet a külső falfelület különbség; ez csaknem másfélszeres viszony.

Ezen kívül számít, hogy mekkora felületet jelentenek a nyílászárók, amelyek eltérései ugyanolyan alapú és falmagasságú épültek esetén is eltérő kimaradó, vakolandó felületet jelentenek.

És akkor ez szabályos négyszög alap, de lehet L-alakú is az épület.

Úgyhogy a megadottak esetén nagy szórás lehet, hogy mekkora a vakolandó felület; ez messze van a majdnem pontos válasz lehetőségétől.

A 10 mm vastagság bizonyára belső vakolat, akkor a külső falak felületeihez hozzá kell adni a mennyezet felületét és a válaszfalak felülteit is.

Méregetéssel és felület (terület) számítással falanként, fal szakaszonként, mennyezeti részenként kiszámolható, hogy összesen hány négyzetméter felületet kell bevakolni.

Kész, zsákos vagy vödrös vakolóanyagot szokás használni, vannak kültériek, beltériek, kül- és beltérre egyaránt alkalmasak. A zsákon, vödrön szerepel, hogy a benne levő adott kg vakolat hány négyzetméter falfelültre elegendő; a mért, kiszámolt falfelületet el kell osztani ezzel a számmal, és annyi zsákkal, vödörrel kell venni. (Például, ha a falfelület 290 m², és egy vödör 10 mm vakolat vastagság esetén 5,8 m²-re elegendő, akkor 290/5,8=50 vödör anyagra van szükség.

Lehet hagyományosan, mészhidrát, homok, cement és víz összekeverésével készíteni a vakolóanyagot.

Ha megvan a felület, és 10 mm, vagyis 0,01 méter a vakolat vastagsága, akkor a négyzetméterben megadott felületet meg kell szorozni 0,01-el. Például, ha a felület 290 m², akkor a vakolat térfogata 290*0,01=2,9 m³.

A keverési arány: 1 térfogatrész a mészhidrát, 3 térfogatrész homok és 1/3 térfogatrész cement, és 1,5 térfogatrész víz.

A mészhidrát a 2,9 m³ 1/(1+3+1/3+1,5)-ed része: 0,497 m³.

A homok a 2,9 m³ 3/(1+3+1/3+1,5)-ed része: 1,491 m³.

A cement a 2,9 m³ 1/3/(1+3+1/3+1,5)-ed része: 0,166 m³.

A víz a 2,9 m³ 1,5/(1+3+1/3+1,5)-ed része: 0,746 m³.

(0,497 m³+1,491 m³+0,166 m³+0,746 m³ = 2,9 m³.)

A nehezítő ebben, hogy a keverési arány térfogatban van megadva, de a mészhidrát és a cement súlyra vásárolható.

Mindkét anyag zsákja közel téglatest formájú, a hossz, szélesség magasság szorzatából kiszámolható a tárfogat. (Minden méretet méterben kell megadni.)

Például egy 25 kg-os cement zsákjának méretei: hossza 45 cm (0,45 m), szélessége 30 cm (0,3 m), magassága 15 cm (0,15 m). A térfogata 0,45m*0,3m*0,15m=0,02025 m³.

A számított esetben 0,166 m³ szükséges, ehhez 0,166/0,02025=8,19 ilyen, 25 kg-os zsák cement kell.

A mészhidrát hasonlóan kiszámolható. Egy szintén 25 kg-os mészhidrátos zsák méretei 50x30x10 cm; ami 0,5x0,3x0,1 m; így a térfogata 0,015 m³. A számított esetben 0,497 m³ szükséges, ehhez 0,497/0,015=33,13 ilyen, 25 kg-os zsák szükséges.

A homok m³-ben rendelhető.

Csakhogy, fogalmam sincs, hogy a kérdezett épületnek akárcsak közel 290 m²-e a vakolandó felülete.