ZÁRTSZELVÉNY összehegesztése betonhálóval ,ívhegesztéssel működhet?

#2 Csak szólok: ami a köznyelvben vas, az szaknyelven acél (szénacél, alapacél, ötvözetlen/alacsonyan ötvözött acél). A vas a szaknyelvben az elemi vas, a gyakorlatban ő oxigén jelenlétében vasoxid, mindig. Ezért kell bele pár % szén, de innentől acél a neve.

Megjegyzem, a magasabban ötvözött acélok speciális hőkezelési és edzési igényei elég macerásak lennének házi körülmények között. Otthon általában annyit kell mérlegelj, hogy jó-e -20 fokon az ütőmunka a várható terhelésekre (saccra), ennek megfelelően döntesz bázikus elektróda (és nagyobb anyagvastagság) vagy rutilos (egyszerű eset, közepes terhelésig) mellett.

Ha zárványos, akkor alacsony az amper. Szaggatott ív, hagyd hűlni míg láthatóan kibüffennek a gázok, és rövid ideig tartva az ívet növessz egy akkora cseppet, ami épp nem roskad. Segít, ha a vastagabb anyag felé mutat az elektróda, a vékonyra elég ha ráfolyik egy jó adag, esetleg egy pillanatra oda is húzhatod az ívet, és már veszed is el. Ha nagyon lyukad a zártszelvény vagy fogy a betonháló vége, akkor lehet a pozícióval is játszani. Általában a függőleges lefelé (csurgatva) egész jól beválik, az rutilossal csak egyenáramon jó. Volt olyan vékony anyag a kezemben, amit csak felfelé volt kényelmes hegeszteni. :) Egyenáramon meg is fordíthatod a polaritást, azzal is csökken a beolvadás. A pontosság is nagy barátunk, lehetőleg fejpajzs és kétkezes műtögetés, kesztyűn támasztva a hosszú elektródát, alátámasztott kézzel vezetve a rövidet. Piszkosul sokat jelent, főleg ha nem ezzel fekszik-kel az ember.

A lilulás természetes, nincs jelentősége.