Honnan jön az, hogy NŐL?

Pl. egész Heves megyében általánosan használatos a nől. Régebben nyől formában használták, valószínűleg a palóc nyelvjárás miatt. Az alföldi részen inkább csak a nagyon öregek közt van egy-kettő, aki nyőlt mond még ma is, de északabbra, az "igazi" palócok közt még 60 alattiaktól is hallani így. (Múltidő: nyőtt.) A több évszázados nyelvemlékek közt nagyjából fele-fele arányban volt használatos a nő és a nől (ill. változataik). A régebbi magyar nyelv nem szerette a szóvégi ő hangot, ezért tettek hozzá még egy hangot. (Pl. fő helyett is főlt mondanak sok helyen még ma is.)

Annyit azért illik tudni, hogy a magyar nyelv nem egy egységes nyelv, hanem nyelvjárások vannak. Jelenleg 10 nagyobb nyelvjárásra osztják a magyart, pár évtizede még 12 vagy 13 volt (szerintem úgy volt a helyes). Minden nyelvjárásnak vannak olyan szavai és kiejtései, amik máshol furcsaságnak tűnnek. Te is garantáltan használsz ilyeneket, kérdező. És a nyelvjárások közt nincs olyan, ami magasabb rendű lenne, mint a többi... Ugyan az északkeleti (pl. tirpák) nyelvjárás az irodalmi nyelv alapja, mert Kazinczy és bandája erről a vidékről származott, és részben ezért, részben meg a '70-es, '80-as években Pestre költözött szabolcsiak miatt Pesten is nagyon elterjedt ez a beszédmód.