Honnan jön az, hogy NŐL?

fől, nől, dűl

2021. 04. 13.

Helyesek a fől, nől, illetve dűl igealakok?

Az értelmező szótár szerint a fől a fő ige népies alakja, ugyanígy a nől a nő igéé, míg a dűl egyszerűen a dől változata. (KI)

[Sosem hallottam vagy láttam ezt így leírva, csak itt a gyakorin].

Azért, mert nem tájékozódtál: [link]

És amiről nem tudsz, az, természetesen(?) „hülyeség”.

Amint #1, #3, #6, #7 írja.

Jómagam hallottam már a "nyől" verziót is, ráadásul Pesten, és nem tudom,

honnan érkezett a vendégmunkás.

Amúgy tájszó, van, ahol, ha a nől szót hallják, egy pillanatig sem akadnak fenn rajta.

Akik nem használják, nem helyeslik, azok is értik.

Azt tudtad, hogy az ország egy jelentős részén a szerelem szóban háromféle magánhangzót ejtenek, csak a pesti tájnyelvben egyféle.

Ez csak kis érdekesség. Nem csak az irodalmi nyelv létezik ám.

Nagyon sok olyan szavunk van, ami az ország egyik felében mindennapos, másfelé nem is értik. Vagy értik, de furcsa. Nem tájszó, de érdekes szóhasználat, hogy ki kell nyittani az ajtót. Vagy elmenődik.

Érdekes megoldást olvastam egyszer egy bécsi színházról. A darabok természetesen az irodalmi németen szólnak, de ha az egyik szerep (és nem a színész) idegen, azt bécsi akcentussal jelzik.