Ha valakit interneten más embernek gyalázunk tehát mondjuk pszichopatának állítjuk, vagy azt mondjuk flörtöl valakivel, az minek számít és miért ? úgy értem, hogy internet zaklatás vagy rágalmazás

Ha jogi szempontból kérded, akkor elég bonyolultat kérdeztél. Ugyanis attól is függ, hogy mit mondanak, és attól is, hogy ki az, akiről mondják.

Ha olyasmiről beszélnek, amit az illető maga tett közszemlére, és ebbe egy nyilvános Facebook-profil vagy Instagram-kép is beletartozik, akkor azt szabad nyilvánosan kritizálni. Tehát pl. ha egy csaj kitesz egy szelfit, és valaki azt írja róla, hogy "de ocsmány feje van", vagy "úgy néz ki mint egy útszéli ...", akkor azt bizony a nőnek tűrnie kell, mert ő maga tette közszemlére, egy nyilvános fórumon, vállalva, hogy adott esetben milliók láthatják. Ez nem ugyanaz, mintha az utcán látnák az emberek.

Van azonban korlát is: a nyilvános bírálat, kritika csak arra vonatkozhat, amit az illető valóban közzétett. Nem feszegetheted például a politikai véleményét, az egészségi állapotát, stb. A közszereplőket is megilleti ugyanis a magánszféra védelme. Orbán Viktorra mondhatod, hogy egy gyökér, mert nem jó miniszterelnök, de azt nem mondhatod, hogy csalja a feleségét.

És itt elérkezünk a következő kérdéshez. Tényállítás történik? A tény ugyanis ellenőrizhető és bizonyítható, ha valóban tény. Például azt állítod valakiről, hogy autótolvaj. Ha beperel az illető, akkor fel kell tudnod mutatni bizonyítékot, hogy jogerősen elítélték gépjárműlopásért. Ha ez nem sikerül, akkor bizony te szívod meg. Még akkor is, ha különben éppen büntetőeljárás alatt áll, mert a bűnösséget csak a bíróság állapíthatja meg, te nem előlegezheted meg. Éppen ezért hivatkoznak a rendőrségi hírekben csak monogramjukkal a bűnelkövetőkre. (Kivéve, ha nyilvános körözés van kiadva ellenük, de az megint más tészta: amint elkapják őket, újra csak monogramként olvashatsz róluk.)

Van a tényállítás és a vélemény között egy szürke zóna, amiről a bíróság úgy dönt, ahogy éppen áll a bíró f.sza. Ilyen például, ha valakit bűnözőnek, qrvának vagy mondjuk nácinak neveznek. Ezek a közfelfogás szerint kétségkívül sértő jelzők, a kérdés, hogy megállja-e a helyét az adott kontextusban. Például ha Kelemen Annára azt írod, hogy egy qrva, vagy Vona Gáborra, hogy náci, az valószínűleg belefér a közszereplő bírálatának kategóriájába. Viszont ha Kelemen Annát nácizod le, az nem.

További érdekes kategória a híresztelés. Ez azt jelenti, hogy mástól szerzett értesülést adsz tovább. Ezért akkor is megütheted a bokádat, ha legjobb tudomásod szerint az információ helyes. Például ha egy rendőrségi közleményt adsz tovább, amely szerint XY lopott. Igen ám, de ha XY-t közben kiengedték, és az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették, akkor ez jóhírnévsértés.

Végezetül tegyünk különbséget az ilyen közlések büntetőjogi és polgári jogi szankcionálása szerint. Bűncselekmény lehet a rágalmazás, a becsületsértés. A zaklatás nem tartozik ide, mert az akkor valósul meg, ha valakivel akarata ellenére, többször ismétlődően próbál valaki kapcsolatot felvenni (pl. hívogatja, emaileket írogat), avagy megfenyegeti (ez egy fából vaskarika, hogy a fenyegetést a zaklatás tényállásába tuszkolták bele, de legalább beletették a Btk-ba százvalahány év után). A büntetőjogi alakzathoz elég súlyos tényállásnak kell megvalósulnia.

A polgári jogi igényt a jóhírnévhez és becsülethez való személyiségi jog megsértése alapozza meg. Ezt polgári perben lehet érvényesíteni.

A büntetőjogi felelősség rendszerint polgári jogi igényt is megállapít, amit a bíróság rögtön megállapíthat, amint a vádlottat elítéli. (Ez az ún. kohéziós eljárás.) Tehát pl. kimondják, hogy Gipsz Jakab elkövette a rágalmazás tényállását, amikor azt terjesztette rólad, hogy megcsaltad a barátnődet, és ezért 30 nap közmunkára ítéli. Ugyanakkor megállapítja azt is, hogy ez a közlés a jóhírnévhez és becsülethez fűződő személyiségi jogod is megsértette, ráadásul a barátnőd emiatt elhagyott, azaz a magánszféra súlyos sérelme valósult meg, és emiatt Gipsz Jakabnak sérelemdíjat is kell fizetnie.

Remélem, sikerült dióhéjban összefoglalnom, mennyire bonyolult ez, és a hosszú szöveggel az is átjött, hogy qrvára unatkozom.

Most megfogtál, mert nem tudom pontosan, hogy 18 év alatti személy hogyan tehet feljelentést. Elvileg bűncselekményt bárki bejelenthet, de az a közvádas bűncselekményekre vonatkozik, ahol a tudomásszerzés után a hatóság hivatalból köteles eljárást indítani. Ehhez pedig mindegy, hogy szereznek tudomást. A magánvádas feljelentés más tészta. Az biztos, hogy a 18 alatti nem írhatja meg és adhatja be, mert nem is a rendőrségnek kell, hanem a területileg illetékes járási bíróságnak. De hogy ez azt jelenti, hogy a szülőnek/gondviselőnek kell-e helyette, avagy csak a hozzájárulása kell, ezt nem tudom.

Az elkövető oldalán pedig megjelenik a büntethetőség kérdése. Betöltött 14 éves kortól már büntethető valaki, de vannak korlátok. Igazából még 18 fölött is, egészen 22 éves korig mások a büntetés szabályai. Ugyan nem látom okát, hogy egy 14-18 közötti korú személy miért ne lenne felelős a rágalmazás vagy becsületsértés vétségéért, de hogy túl súlyos büntetést nem fognak rá kiszabni, az biztos. Vádemelés felfüggesztése, ügyészi figyelmeztetés, ezekre számíthat. Az más kérdés, hogy valószínű ettől is kékre-zöldre szarja magát, miközben apu-anyu hisztérikusan tiltakoznak, hogy az ő kicsikéjük nem olyan...